Luxemburg továbbra is a kínai befektetők kapuja marad a LuxSE vezérigazgatója szerint

Luxemburg várhatóan megtartja pozícióját a kínai befektetések elsődleges célpontjaként, miközben a termékek áramlása a másik irányba is el fognak indulni – mondta az ország tőzsdéjének vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a kínai zöld kötvényekhez való hozzáférés megkönnyítésére irányuló erőfeszítések folytatódni fognak a nemzetközi befektetők részére.

A Nagyhercegség, a világ egyik legkisebb, de leggazdagabb országa, az Európai Unióban (EU) a határokon átnyúló működő bankok és pénzintézetek központjává, valamint a kínai befektetők portáljává vált.

„Láttunk kiemelkedő eredményeket 2017-ben és 2018-ban, 2019 egy kicsit lassabb év volt, míg 2020 még kevésbé lesz aktív a pandémiának köszönhetően” – mondta Robert Scharfe, a luxemburgi tőzsde (LuxSE) vezérigazgatója, egy a Xinhuanak nemrég készített interjúban a Horasisi Asea Meeting virtuális konferenciáján. „Összességében azonban úgy gondolom, hogy továbbra is érdekesek fogunk maradni a kínai befektetések szempontjából, és feltételezem, hogy ez belátható időn belül nem fog változni.”

„Az is észrevehető, hogy egyre több kínai befektető létesít fióktelepeket közvetlenül Luxemburgban, hogy tőkét vonzzon Kínába. Úgy gondolom, csak idő kérdése, hogy ellentétes irányú áramlást is láthassunk.” – tette hozzá.

A Bank of China volt az első kínai bank, amely majdnem négy évtizeddel ezelőtt, 1979 -ben megérkezett Luxemburgba, és megalapította a tengerentúli leányvállalat – írja a Luxemburg for Finance, az ország pénzügyi központjának fejlesztési ügynöksége. Azóta még hét kínai bank hozta létre központját Luxemburgban, és további kettő, kínai részvényesek tulajdonában van.

„Sok kínai kereskedőt és a legnagyobb kereskedelmi bankokat látjuk létrehozni az európai központjukat luxemburgi székhellyel, hogy Európában üzleti tevékenységeket folytassanak.” – mondta Scharfe.

Luxemburg a Brexit legnagyobb nyertesei közt szerepelt, mivel számos, az Egyesült Királyságot elhagyó vállalat és pénzintézet Luxemburgot választotta, mint a Brexit utáni kapu az EU egységes piacára.

A Globális Pénzügyi Központok Indexe (GFCI 28) szeptemberben közzétett adatai alapján Luxemburg 6 helyet lépett előre az általános rangsorban, ezzel a globális lista 12. helyére került.

Scharfe azt is elmondta. hogy Luxemburg tovább kívánja erősíteni pozícióját az offshore renminbi (RMB) és a valuta nemzetköziesedési folyamatának központjaként. Emellett hangsúlyozta, hogy van elég lehetőség a versenyre, mivel más helyszínek, mint Szingapúr és London is az üzletek egy szeletének megszerzésére törekednek.

„Hatalmas piacról beszélünk, amely minden kontinenst érint. Reménykedek benn, hogy sok RMB központ fog létrejönni. Ma az RMB, mint valuta továbbra is nagyon alul reprezentált a nemzetközi befektetői portfóliókban.”

A zöld pénzügyi növekedés

Több mint 37 000 tőzsdén jegyzett értékpapírral, köztük 33 000 adósságinstrumentummal, több mint 100 ország és régió 2000-nél is több kibocsátójával a LuxSE a világ egyik vezető tőzsdéje a nemzetközi értékpapírok bevezetésében.

2016-ban indult el a Luxembourg Green Exchange, amely a világ első olyan tőzsdéje, amely külön platformot működtet a fenntartható pénzügyi értékpapíroknak.

„A zöld kötvények tökéletes eszközök azoknak a befektetőknek, akik nem egyszerűen csak pénz vagy forrást biztosítanak egy vállalatnak, hanem tudni is szeretnék, mire használják ez a pénzt” – mondta Scharfe a Xinhua-nak. „A világjárvány megmutatta, hogy általános az egyetértés arról, hogy a tőkepiacoknak zöld, társadalmi és fenntartható pénzügyi eszközök irányába kell elmozdulniuk.”

A zöld kötvény egy olyan fix kamatozású eszköz, amelyet kifejezetten a klímaváltozáshoz és a környezettel kapcsolatos projektekhez, mint például a megújuló energia és szennyezést ellenőrző projektek, szükséges pénz előteremtésére szánnak.

A tőzsde adatai alapján október 31-e óta a Luxembourg Green Exchange több mint 850 zöld, társadalmi és fenntartható értékpapírt jegyzett, összesen közel 350 milliárd euró értékben, több mint 30 ország és régió 150 kibocsátójától.

„Egyre több és több olyan kínai intézmény van, amely nemzetközivé válik és zöld kötvényeket kezd el kibocsátani a nemzetközi szabványoknak megfelelően. Segítünk számos ilyen intézménynek, hogy meg tudjanak felelni az internacionális normáknak.” – mondta Scharfe.

Ezen felül a Shanghai Értéktőzsde és a LuxSE 2018-ban elindította a Green Bond Channel-t (Zöld Kötvény Csatorna), amelynek célja a kínai kibocsátók és a nemzetközi befektetők közötti információs szakadék megszüntetése. Azokkal a zöld kötvényekkel, amelyek már be vannak jegyezve a Shanghai Értéktőzsdén a már meglévő csatornákon lehet kereskedni, miközben a LuxSE angol nyelven kínál információnyújtást a kínai belföldi kötvényekről az offshore befektetők számára.

„A Green Bond Channel híd a kínai hazai piac és a nemzetközi befektetői közösség között, amelynek egyetlen célja az, hogy megpróbálja a lehető legnagyobb mértékben összehangolni ezeknek a kötvényeknek az alapvető kritériumait” – mondta Scharfe.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük