Kína újonnan javasolt, a digitális iparágak együttműködését célzó kezdeményezése stratégiai jelentőségű lehet a BRICS, vagyis a feltörekvő gazdaságokat tömörítő együttműködés számára: elősegítheti egy közös digitális gazdasági tér kialakítását, miközben hozzájárulhat a digitális szakadékok áthidalásához is – mondta egy dél-afrikai médiavezető.
„A Kína által előterjesztett javaslat lehetőséget teremthet arra, hogy a BRICS-országok ne csupán egy digitális platformot hozzanak létre, hanem egy valódi digitális gazdasági hidat is kiépítsenek a tagországok között” – mondta a Xinhua hírügynökségnek adott friss interjújában John Bailey, a dél-afrikai Sunday World című lap vezérigazgatója.
Kína a BRICS 18. csúcstalálkozóján, Újdelhiben terjesztette elő a digitális ipari együttműködésre vonatkozó kezdeményezését. A javaslat értelmében egy BRICS-szintű digitális ökoszisztéma felhőplatformjának létrehozását, valamint digitális készségfejlesztési programokat, technológiai tapasztalatcserét és az iparágak közötti együttműködés összehangolását szorgalmazzák annak érdekében, hogy közösen támogassák a digitális gazdaság fejlődését.
Bailey, aki korábban közel egy évtizeden keresztül tudósított Kínából a dél-afrikai eNCA televízió munkatársaként, úgy véli, hogy a digitális felhőplatform, a készségfejlesztés, a technológiai együttműködés és az iparági kapcsolatok összehangolása révén a kezdeményezés „jóval több lehet egy technológiai programnál”.
„Gyakorlati gazdaságfejlesztési platformmá válhat, amely összekapcsolja a BRICS-országok vállalkozásait, kormányait, egyetemeit, technológiai szolgáltatóit és képzett munkaerőjét” – mondta.
Bailey szerint a BRICS már korábban is meghatározta a digitális átalakulást, az Ipar 4.0-t, a mesterséges intelligenciát, a felhőalapú számítástechnikát, a big datát és a készségfejlesztést olyan területekként, ahol szorosabb együttműködésre van szükség.
„A legnagyobb előny talán nem pusztán a technológiához való hozzáférés lesz, hanem az ahhoz szükséges tudás megszerzése, vagyis annak megtanulása, hogyan lehet ezeket a technológiákat hatékonyan használni” – fogalmazott Bailey.
Egy egész BRICS-re kiterjedő képzési program nagyobb létszámú, elismert digitális készségekkel rendelkező munkaerőbázist hozhatna létre. A képzések olyan gyorsan fejlődő területekre összpontosíthatnának, mint a mesterséges intelligencia, az adattudomány, a felhőalapú számítástechnika és a kiberbiztonság.
Bailey szerint a kezdeményezés „nagyobb stratégiai előnye” túlmutathat a technológiai vállalatokon: közvetlenül profitálhatnának belőle a munkavállalók, a fiatalok, a vállalkozók és a kisvállalkozások is.
A szakember kiemelte a BRICS-gazdaságok egymást kiegészítő adottságait is. Mint mondta, Kína jelentős gyártási és technológiai kapacitásokkal rendelkezik, miközben a többi tagország saját erősségekkel járulhat hozzá az együttműködéshez többek között az információtechnológia, a mezőgazdaság, a digitális szolgáltatások, a tőke és a piacok területén.
„Egy közös digitális ökoszisztéma lehetővé tehetné, hogy ezek az erősségek ne egymástól elszigetelten, hanem egymást kiegészítve érvényesüljenek” – mondta.
Bailey szerint a kezdeményezés a foglalkoztatást is ösztönözheti, ha a digitális készségek fejlesztését összekapcsolják a vállalatok igényeivel és az iparági szereplők egymásra találását segítő programokkal. Ez utat teremthetne a képzéstől és a tanúsítványok megszerzésétől egészen a munkavállalásig, a vállalkozásindításig és a BRICS-piacokhoz való hozzáférésig.
„Létrejöhetne egy BRICS-szintű digitális tehetségbázis, amely lehetővé tenné a vállalatok számára, hogy a részt vevő országokban rendelkezésre álló készségek között keressenek, miközben a tehetséges fiatalok határokon átívelően is versenyezhetnének a lehetőségekért” – mondta Bailey.
„A lényeg az, hogy maga a felhőplatform nem a végső cél. Az igazi értéket az teremti meg, ha a platform összekapcsolódik az emberekkel, a készségekkel, a tőkével és a piacokkal” – hangsúlyozta.
Hozzátette: „A siker valódi mércéje az lehet, hogy hány új vállalkozás jön létre, hány embert képeznek és foglalkoztatnak, mekkora új beruházásokat sikerül generálni, valamint milyen mértékben növekszik a határokon átnyúló digitális kereskedelem.”
