Nagyjából 2 milliárd évesek azok a kőzetminták, amelyeket a Csang’o-5 kínai űrszonda gyűjtött a Holdról 2020 decemberében. A vulkanikus kőzetek körülbelül egymilliárd évvel fiatalabbak, mint a korábban talált minták – derült ki pénteken a Science című tudományos lapban megjelent nemzetközi kutatásból.
A tanulmány egyik szerzője, Alexander Nemchin az ausztráliai Curtin Egyetem Űrtudományi és Technológiai Központjának tudósa elmondta, hogy a kutatók a pekingi laboratóriumban folytatott vizsgálatok során, nagy tömegspektrométerek segítségével határozták meg a holdkőzet-minták korát.
1976 óta ez volt az első alkalom, hogy a Holdról származó kőzetminta érkezett a Földre.
A tanulmány társszerzője, Gretchen Benedix professzor hozzátette, hogy az új eredmények segítségével jobban kalibrálhatók a bolygók felszínének datálási technikái is. A régebbi, idősebb felszíneken nagyobb és több kráter van, mint a fiatalabb területeken, így a kráterek száma alapján meghatározható más területek kora is.
„Ezek az eredmények megerősítik azt, amit a szakértők régóta megjósoltak a Hold távoli képei alapján, illetve további kérdéseket vetnek fel a bazaltok keletkezésével kapcsolatban” – mondta Benedix.
Mivel a bazalt formálódásához 1000 Celsius-fok körüli forró láva szükséges, ezért elképzelhető, hogy sokkal tovább működtek a Hold felszínén található vulkánok, mint azt a tudósok eddig gondolták.
