A kanton-i Dél-kínai Botanikus Kert a leggazdagabb dél-ázsiai botanikai gyűjtemény, amely néhány Peruból származó növénynek is otthont ad.
A Kínai Tudományos Akadémiához tartozó kertben jelenleg 6300 fajból álló növénygyűjtemény található a latin-amerikai országból. Ezek közül kiemelkedik egy ritka, sárga levelű bromélia példány, amelyet az Andok királynőjeként ismernek.
A növény Peruban őshonos és kizárólag a magas Andokban található meg, 3000 métertől 4800 méterig terjedő magasságban.
Ge Xuejun, a kert egyik alkalmazottja elmondta, hogy a gyűjteményben található növény a Föld legnagyobb broméliája és több mint 10 méter magasra is megnőhet.
Peru számos veszélyeztetett növényfaj – többek között a cinchona, más néven kininfa – otthona. A fa kérgéből kinyert kinin hatásos a malária korai stádiumának kezelésében.
Az Andok királynője a másik növény, amelyre a peruiak nagyon büszkék. Ez a ritka, hosszú életű bromélia csak egyszer virágzik életében.
„Az Andok magasan fekvő régiója száraz és hideg, gyér növényzettel. Az Andok óriás királynője azonban úgy állt ott, mint egy virágzó erdő” – idézi fel emlékeit Ge, aki 2009-es Peruban végzett kutatásai során találkozott először a növénnyel. „Szerencsénk volt, hogy élőben láthattuk. A növény magjai milliónyi apró, kölesre emlékeztettek”.
A fakitermelés, valamint az új legelők kialakítása miatt sok őshonos perui növény fennmaradása veszélybe került. Kínai kutatók 2010 óta dolgoznak együtt perui kollégáikkal a felbecsülhetetlen értékű faj védelmének érdekében.
Az elmúlt években Ge és csapata perui kutatókkal együttműködve számos publikációkat jelentetett meg e fajok tulajdonságairól és genetikai megőrzéséről.
Liu Lu, Ge kutatócsoportjának tagja több mint hat évet szentelt a perui kincs tanulmányozására. A csapat augusztusban jelentős előrelépést ért el a növény genomikai kutatásában, amelynek eredményeit egy nemzetközi folyóiratban is publikálták.
Liu elmondta, hogy a tanulmány tudományos módszereket alkalmazott a fajok veszélyeztetettségének és kihalási kockázatának, valamint a természetes környezethez való alkalmazkodóképességének bemutatására. A perui tudósok által is elismert kutatási eredmények hozzájárulnak a ritka broméliafaj fennmaradásához.
Kínai és Perui kutatók 2006 óta dolgoznak együtt a trópusi biodiverzitás és az ökológia kutatás területén. A kanton-i Dél-kínai Botanikus Kert kulcsszerepet játszik ebben az együttműködésben.
Ge Xuejun először 2008-ban járt Peruban egy kutatócsapat tagjaként. A terepmunkák során számos távoli és nehezen megközelíthető helyre is eljutottak.
A nagy távolság és a nyelvi akadályok ellenére a kínai növénykutatók számára a tanulmányút tele volt kellemes meglepetésekkel. „Latin-Amerika növényvilága hihetetlenül gazdag. A világ több mint 300 000 magasabb rendű növényfajából csak ez a régió több mint 110 000-et rejt” – tette hozzá Ge.
„A biológiai kutatások szempontjából kulcsfontosságú a globális perspektíva” – mondta Ge, megjegyezve, hogy 2009 óta közel 100 latin-amerikai tudós és kutató látogatott el a kantoni botanikus kertbe.
Liscely Tumi a kínai-perui tudományos cserekapcsolatok egyik résztvevője, aki Dél-kínai botanikus kertben tanulmányozta az Andok királynőjét és először publikálta a genetikai sokféleséggel kapcsolatos eredményeit egy nemzetközi folyóiratban.
„A kutatás során értékes tapasztalatokra tettem szert, amelyek hozzájárulnak kutatási készségeim fejlesztéséhez” – mondta Tumi a Xinhuának. „Nem csak tudományos szempontból volt hatalmas élmény a tanulmányút, de megismerhettem a kínai kultúrát, a melegszívű embereket és a hihetetlen biológiai sokféleséget is.”
A kantoni botanikus kert különböző latin-amerikai egyetemekkel és kutatóintézetekkel kötött megállapodásokat, amelynek keretin belül tudományos és oktatási tevékenységeket végez, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a biológiai sokféleség védelmére.
Ge szerint az ökológiai védelemmel kapcsolatos kutatás hosszú távú vállalkozás és a Kína és a latin-amerikai országok közötti együttműködés türelmet igényel.
„Az együttműködés és a cserekapcsolatok erős alapjainak megteremtésével hatékonyan tudjuk kezelni a fenntartható fejlődéssel és a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos közös kihívásokat” – tette hozzá a szakértő.
