Az elmúlt években a világ rekordokat döntő hőhullámokat élt át, amelyek rávilágítottak arra, hogy a globális felmelegedés nem csupán egy távoli fenyegetés, hanem kemény valóság. Ebben az összefüggésben Kína elkötelezettsége a zöld technológiák fejlesztése iránt és a megújuló energiaforrások felé történő elmozdulás lehetősége kulcsszereplővé emeli az országot a globális átalakulásban, reményt adva az éghajlati válság elleni küzdelemben.
Kína zöld átalakulása
Kína konkrét lépéseket tesz annak érdekében, hogy 2030-ra elérje a szén-dioxid-kibocsátás csúcsát, és 2060-ra szén-dioxid-semlegessé váljon. Az adatok azt mutatják, hogy a 2005-ös bázisévhez képest 2021-ben 50,9%-kal csökkent az egységnyi GDP-re jutó szén-dioxid-kibocsátás. Emellett Kína erdőborítottsága 2023-ra várhatóan eléri a 25%-ot, biztosítva ezzel vezető szerepét a szén-dioxid-megkötésben.
2024 első három negyedévében Kína több mint 200 millió kilowattnyi új megújuló energiát telepített, ami a teljes újonnan telepített kapacitás több mint 80%-át teszi ki. 2023-ban a világszerte hozzáadott új megújulóenergia-kapacitás 60%-át Kína adta. A tiszta energia az ország teljes villamosenergia-termelésének 39,7%-át tette ki, ami 2013-hoz képest mintegy 15 százalékpontos növekedést jelent.
Zöld növekedés és nemzetközi együttműködés
A hazai eredmények mellett Kína aktívan támogatja más országok zöld növekedési törekvéseit is. Olyan projektek révén, mint a Kína-Eritrea megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos technológiatranszfer projekt, zöld megoldásokat telepítettek Srí Lankán és Etiópiában, hogy hozzájáruljanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez. Egy másik jó példa a kazahsztáni Zhanatas szélerőműpark, amely évente 350 millió kWh tiszta energiát termel.
Kína a szél- és napenergia-alkatrészek legnagyobb gyártója és exportőre a világon. Ez az export 2023-ban 810 millió tonnával segítette a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését.
A fenntartható fejlődés jövője
A változó nemzetközi környezet ellenére Kína továbbra is eltökélt abban, hogy aktívan reagáljon az éghajlatváltozásra. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének résztvevőjeként és a Párizsi Megállapodás aláírójaként az ország mintegy 24,5 milliárd dollárt fektetett be a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni fellépésének támogatására.
Kína aktívan támogatja egy igazságos és méltányos globális éghajlat-politikai irányítási rendszer kialakítását, amely biztosítja a fejlődő országok számára is a szükséges támogatást a fenntartható fejlődés eléréséhez. Az Övezet és Út kezdeményezés keretében az ország egyetértési megállapodást írt alá az ENSZ Környezetvédelmi Programjával a fejlődő országok zöld átalakulásának előmozdítása érdekében.
Mint ahogy azt Anna Malindog-Uy, az Ázsiai Stratégiai Tanulmányok Intézetének alelnöke megjegyezte, Kína kulcsszerepet játszik a globális ökológiai átalakulás felgyorsításában, ami jelentős hatással lehet az energiapiacok és az éghajlat-politika jövőjére.
Kína a zöld fejlődés terén elért ambícióival és eredményeivel nemcsak saját jövőjét alakítja, hanem az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló globális erőfeszítéseket is befolyásolja, és vezető szerepet tölt be ezen a kulcsfontosságú területen.
