A közép-kínai Luoyang városa, amely egykor 13 ókori dinasztia fővárosa volt és híres buddhista barlangjairól, augusztus 19–21. között nemzetközi fórumot rendezett a sérülékeny kulturális örökség megóvásáról. Az eseményen több mint tíz ország – köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kambodzsa, Szingapúr és Japán – szakértői, nemzetközi szervezetek képviselői és kínai tudósok vettek részt.
A fórum célja az volt, hogy a résztvevők megosszák tapasztalataikat és közösen vizsgálják a szent barlangok megőrzésének innovatív, tudományos módszereit. Az előadások és viták a fenntartható és hatékony védelem lehetőségeire összpontosítottak. „A szent barlangok az emberi kreativitás és hit rendkívüli emlékei, amelyek összetett történeteket, mestermunkát és az emberiség mély kapcsolatát tükrözik a természeti környezettel” – hangsúlyozta Duong Bich Hanh, az UNESCO Kelet-Ázsiai Regionális Irodájának kulturális igazgatója. „Ezek emlékeztetnek bennünket arra, hogy az örökség egyszerre helyi és egyetemes, az emberiség közös kincse.”
Kína kulcsszerepet játszik a barlangok megőrzésében, hiszen közel 6000 ilyen helyszín található az országban, köztük az UNESCO világörökségi listáján is szereplő mogao-i barlangok Tunhuangban, a jüangani barlangok Datongban és a longmeni barlangok Luoyangban. Az ország átfogó védelmi stratégiát dolgozott ki, amely kiterjed az értelmezésre, a monitorozásra és előrejelzésre, a környezet ellenőrzésére, a katasztrófavédelemre és a restaurálásra. „Rendszerszintű és holisztikus megközelítésünk más országok számára is mintaként szolgál” – mondta Hszie Ping, a Kínai Kulturális Örökségvédelmi Hivatal helyettes igazgatója.
A fórumon bemutatták a legmodernebb technológiákat is. A hat legfontosabb barlang digitális megfigyelése lehetővé teszi a változások nyomon követését és a veszélyek időben történő felismerését. A longmeni barlangokban modern tudományos központ létesült, ahol korszerű laboratóriumok és berendezések – többek között Raman-spektrométerek, kőáteresztő-képesség-mérők és 3D nyomtatók – segítik a kutatókat. Kiemelt figyelmet kapott Liu Hanlong, a Kínai Mérnöki Akadémia tagjának mikrobiális mineralizációs technológiája, amely lehetővé teszi a kőzetek természetes úton történő helyreállítását.
Elismerést aratott Kína digitális örökségvédelmi munkája is. A fejlett 3D technológiának köszönhetően a longmeni barlangok virtuálisan is rekonstruálhatók, így értékük akkor is megőrizhető és bemutatható, ha az eredeti szerkezetek megsérülnek. Tunhuangban létrehoztak egy „digitális barlangkönyvtárat”, amely több mint 9900 tekercset és 60 ezer szútrát és festményt őriz, köztük olyanokat is, amelyek külföldre kerültek.
Kína aktívan épít nemzetközi partnerségeket is: támogatja például az angkori templomok helyreállítását Kambodzsában, részt vesz az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés projektjeiben, és Olaszországgal közösen kőrestauráló laboratóriumok létrehozásán dolgozik.
Ezek az erőfeszítések tovább erősítik az ország globális tekintélyét a kulturális örökségvédelem terén.
„Bízunk abban, hogy a jövőben még több nemzetközi tapasztalatcserére és együttműködésre nyílik lehetőség, hogy hatékonyabban védhessük közös örökségünket, a szent barlangokat, amelyek az emberi civilizáció felbecsülhetetlen értékei” – zárta gondolatait Hszie Ping.
Kína példája és újításai a világ közössége számára is iránymutatást adnak: a modern technológiák és a közös erőfeszítések révén a kulturális örökség megőrizhető a jövő generációi számára.
