A gyors technológiai fejlődés és az egyre növekvő globális bizonytalanságok korszakában a döntéshozók és vállalatvezetők előtt álló legfontosabb kérdés már nem pusztán az, miként lehet ösztönözni az innovációt, hanem az is, hogyan válhat az kézzelfogható gazdasági eredményekké.
Ebben a környezetben a Világgazdasági Fórum (WEF) 17. Új Bajnokok Éves Találkozója, amelyet az északkelet-kínai Dalian városában rendeznek meg, kiemelt fórummá vált e kérdések megvitatására. Kína ugyanis az innováció és a reálgazdaság összekapcsolására irányuló törekvéseivel fontos tapasztalatokat kínál a világnak.
A június 23. és 25. között megrendezett esemény – közismertebb nevén a Nyári Davos – az „Innováció nagy léptékben” mottó jegyében zajlik. A rendezvényen több mint 1700 résztvevő vesz részt több mint 90 országból és régióból, hogy megvitassák, miként lehet az innovációt új munkahelyekké, erősebb gazdaságokká és fenntartható növekedési lehetőségekké alakítani.
A fórum megnyitóján Li Csiang kínai miniszterelnök hangsúlyozta: az innováció által vezérelt fejlődés Kína hosszú távú gazdasági ellenálló képességének és stabil növekedésének kulcsa.
„A hosszú évek innovációs munkája során Kína olyan fejlődési pályát alakított ki, amelyben a technológiai innováció ösztönzi az ipari korszerűsítést, az ipari fejlődés pedig újabb technológiai áttöréseket eredményez” – fogalmazott.
Innováció nagy léptékben
Li Csiang szerint az innováció legnagyobb kihívása sok esetben nem maga a laboratóriumi felfedezés, hanem az a szakasz, amikor az új technológiát sikerül piacképes termékké vagy szolgáltatássá alakítani. Ezt nevezte a laboratórium és a piac közötti „darwini tengernek”, utalva az idei fórum központi témájára.
Kiemelte, hogy Kína technológiai eredményei szilárd alapot biztosítanak az ipari fejlődéshez, miközben az ország hatalmas piaca és alkalmazási lehetőségei elősegítik az új technológiák gyors elterjedését.
Jó példa erre az újenergia-járművek és az intelligens, hálózatba kapcsolt autók iparágának látványos fejlődése, amelyet az új anyagok, az akkumulátortechnológia és a kommunikációs rendszerek terén elért áttörések tettek lehetővé.
„A kínai termékek versenyképességét ezek az innovációk adják, nem pedig az állami támogatások, ahogy azt egyes vélemények sugallják” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Hozzátette, hogy Kína innovációs képessége hosszú évek kitartó munkájának, saját kutatás-fejlesztési kapacitásainak folyamatos erősítésének, valamint egy jól működő innovációs ökoszisztéma kiépítésének eredménye.
Nem sokkal a Nyári Davos kezdete előtt a Világgazdasági Fórum 16 új vállalatot vett fel a Global Lighthouse Network hálózatba, amely azokat a gyártókat ismeri el, amelyek kiemelkedően alkalmazzák a legfejlettebb technológiákat. Az új tagok több mint fele kínai vállalat, a hajógyártástól egészen az intelligens logisztikáig számos ágazatot képviselve.
A korábban elfogadott 15. ötéves terv (2026–2030) nemcsak az élvonalbeli technológiák fejlesztésére helyez hangsúlyt, hanem olyan ipari ökoszisztémák és alkalmazási környezetek kialakítására is, amelyek lehetővé teszik ezek gazdasági hasznosítását.
Jonas Prising, a Manpower Group vezérigazgatója szerint Kína technológiai fejlődése és innovációs környezete egyaránt figyelemre méltó.
Mint elmondta, Kínában jóval nyitottabban viszonyulnak a mesterséges intelligenciához. Az emberek már régóta természetes módon használják a WeChatet, az Alipayt és más digitális megoldásokat a mindennapjaikban, és ez a technológiai nyitottság egyre inkább a munka világában is megjelenik.
Erős rajt az új ötéves ciklus elején
A globális geopolitikai feszültségek és gazdasági bizonytalanságok ellenére a kínai gazdaság ellenálló képessége továbbra is erősnek bizonyul.
Kína bruttó hazai terméke 2026 első negyedévében éves összevetésben 5 százalékkal bővült, miközben a második negyedévben is stabil növekedési pályán maradt. Ebben szerepet játszott a vállalati nyereségek emelkedése és a fogyasztói árak mérsékelt élénkülése.
Li Csiang szerint különösen figyelemre méltó ez a teljesítmény egy közel 140 ezer milliárd jüanos – mintegy 20,5 billió dolláros – gazdaság esetében, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a világ energiaellátási nehézségekkel és ellátási láncok zavarival küzd. Megfogalmazása szerint Kína stabilitása egyfajta „biztonságos kikötőt” jelent a bizonytalanságokkal teli nemzetközi környezetben.
Ju Feng, a Honeywell China elnöke szerint miközben a világot egyre nagyobb bizonytalanság jellemzi, Kína továbbra is egységes belső piaccal és magas fokú stabilitással rendelkezik.
Úgy látja, hogy a 15. ötéves terv számos területen kínál jelentős üzleti lehetőségeket, különösen a félvezetők, az adatközpontok, a hajógyártás és az energetikai átállás területén.
Az innovációba történő folyamatos beruházásoknak köszönhetően Kínában rendkívüli ütemben jelennek meg új technológiák, termékek és üzleti modellek.
Li Csiang szerint a mesterséges intelligencia fejlődése Kínában robbanásszerű. A kínai AI-modellek napi használata május végére már meghaladta a 100 billió feldolgozott szövegegységet (tokent), ami jól mutatja, milyen széles körben alkalmazzák ezeket a technológiákat az országban.
Andrew D. Maynard, az Arizonai Állami Egyetem professzora úgy véli, hogy Kína különösen erős a hardverfejlesztés és a gyakorlati innováció területén, és az innováció üteme jelenleg gyorsabb, mint Európában vagy Észak-Amerikában.
„China Opportunity 2.0”
Kína innovációs képességeinek gyors fejlődése nyomán egyes elemzők továbbra is a „China Shock 2.0” narratíváját hangsúlyozzák, amely szerint az ország technológiai és ipari fejlődése kihívást jelent a világgazdaság számára.
Ezzel szemben egyre többen beszélnek inkább „China Opportunity 2.0” jelenségről, amely Kína nyitottabb, befogadóbb és technológiai innovációra épülő gazdasági együttműködését jelképezi. Ez a megközelítés az ország több mint négy évtizedes reform- és nyitási politikájának új szakaszát tükrözi.
Li Csiang szerint a világ vállalatai számára a „China Opportunity 2.0” átfogó innovációs együttműködést és magas megtérülési lehetőségeket kínál.
A hivatalos adatok szerint 2025-ben 14 ezer új külföldi befektetéssel létrejött vállalkozást alapítottak Kínában a technológiai kutatás és műszaki szolgáltatások területén, ami 27,2 százalékos éves növekedést jelent.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Kína új technológiái és innovatív termékei nem fenyegetést vagy sokkot jelentenek a világ számára, hanem új lehetőségeket és fejlődési esélyeket teremtenek.
Beszédében kitért a mesterséges intelligencia globális szabályozásának kérdésére is. Elismerte, hogy az AI jelentősen növeli az innováció hatékonyságát, ugyanakkor olyan új kockázatokat is felvet, mint a technológia ellenőrizetlen fejlődése vagy az etikai problémák.
Li Csiang megerősítette: Kína a jövőben is felelős és konstruktív szerepet kíván vállalni a mesterséges intelligencia és más kulcsfontosságú technológiák globális irányításában. Ennek részeként az ország együtt kíván működni a nemzetközi közösséggel a szabályozási keretek fejlesztésében, a felügyelet megerősítésében és a lehetséges kockázatok hatékony kezelésében.
