Számos fontos eredménnyel zárult kedden Pekingben a Tengeri Selyemút partnerországai számára megrendezett 4. Tengeri Területrendezési Együttműködési Workshop.
A rendezvényen több együttműködés eredményét is bemutatták, köztük a Kína és Kambodzsa közötti partvidék-védelmi projektet, a Balikpapan-öböl térségének közös tengeri területrendezési projektjét, valamint olyan közös szakmai kezdeményezéseket, mint a tengeri területrendezési partnerségi képzési rendszer, a tengeri területrendezési technológiák kulcslaboratóriumának nemzetközi közös kutatási projektjeire vonatkozó alkalmazási iránymutatás, illetve a Tengeri Selyemút menti országok fenntartható partvidéki fejlődésének 2026-os kapacitásindexe.
Vidar Helgesen, az UNESCO Kormányközi Oceanográfiai Bizottságának (IOC) ügyvezető titkára elmondta: a Kínai Óceánfejlesztési Alapítványhoz (CODF) hasonló intézmények vezetésének és támogatásának köszönhetően a tengeri területrendezés területén folyamatos fejlődés tapasztalható.
A klímaváltozás egyre nagyobb kockázatokat jelent a kikötők, a part menti infrastruktúra és a közösségek számára. A biológiai sokféleség csökkenése a halászatot, a turizmust és a természetes partvédelmet is veszélyezteti. Eközben az élelmiszer, az energia, az infrastruktúra és a kereskedelem iránti növekvő igény fokozza a tengeri és part menti területekért folyó versenyt – hangsúlyozta Neo Gim Huay, a Világgazdasági Fórum ügyvezető igazgatója és igazgatótanácsi tagja, egyben a Greater China elnöke.
Megítélése szerint az éghajlatváltozás, a természeti értékek védelme és a gazdasági fejlődés kérdéseit összehangoltan kell kezelni.
A szigetországok számára mindez még inkább létkérdés. Zameer Mohamed, a Maldív-szigetek halászati, mezőgazdasági és óceáni erőforrásokért felelős miniszterhelyettese rámutatott: a Maldív-szigetek számára az óceán nem pusztán földrajzi tér, hanem az ország gazdaságának, élelmezésbiztonságának, a lakosság megélhetésének és nemzeti fejlődésének alapja.
„Tervezésünk elsődleges célja a fejlesztés és a védelem közötti egyensúly megteremtése, amit az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) fenntarthatóságnak nevez” – mondta Pan Xinchun, a CODF alelnöke és főtitkára. Hozzátette: Kína célja, hogy megossza a bevált gyakorlatokat, de azokat a tanulságokat is, amelyeket saját korábbi kitérői és nehézségei során szerzett. A károsodott tengeri ökoszisztémák helyreállítása jelentős beruházásokat igényel, ezért a fejlődő és a legkevésbé fejlett országok számára az elsődleges feladat az, hogy eleve ne tegyenek kárt ezekben az ökoszisztémákban.
A rendezvény külföldi résztvevői egyetértettek abban, hogy a tengeri területrendezési együttműködés lényege nem pusztán egy-egy tervezési dokumentum elkészítése. Sokkal fontosabb, hogy a partnerországok saját, helyi technológiai, szakemberi és intézményi kapacitásokat építsenek ki, és ezáltal eljussanak a mások tapasztalatainak átvételétől az önálló alkalmazásig. Ennek útja országonként eltérő formát öltött.
Kambodzsában például a folyamat a tervezéstől a nemzeti jogszabályok szintjéig jutott. Malajziában a kísérleti projektekből fokozatosan országos szinten is alkalmazható referencia alakult ki. Indonézia pedig a tengeri területrendezést összehangolta nemzeti jogszabályaival és szabályozási rendszerével.
Kína az elmúlt években következetesen érvényesítette az innovációra, koordinációra, zöld fejlődésre, nyitottságra és a kölcsönös előnyökre épülő új fejlesztési szemléletet, miközben sajátos, kínai jellemzőkkel bíró utat keresett a tengeri nagyhatalommá válás felé. Iparági szakértők szerint a tengeri területrendezés mára túllépett azon, hogy pusztán technikai eszközként tekintsünk rá, és egyre inkább a tengeri gazdaság magas színvonalú fejlődésének egyik meghatározó hajtóerejévé válik.
A rendezvényen mintegy 30 külföldi ország – köztük a Maldív-szigetek, Antigua és Barbuda, Kambodzsa, Banglades és Indonézia – tengeri ügyekért felelős hatóságainak vezetői, valamint szakértők és kutatók vettek részt. A rendezvényen kínai kormányzati szervek, óceánkutatással foglalkozó intézmények, szakpolitikai és gazdasági kutató- és elemzőközpontok, valamint a tengeri ágazat meghatározó állami vállalatainak képviselői is részt vettek. A rendezvényen több mint 300-an személyesen vettek részt, míg online több mint 2000-en kapcsolódtak be.
