A kínai gazdaság az idei év harmadik negyedévében tovább erősödött, miközben az új növekedési hajtóerők is egyre nagyobb lendületet kaptak. Ezt a fogyasztásra, a külkereskedelemre és a beruházásokra vonatkozó, vasárnap közzétett gazdasági mutatók is alátámasztják.
A fogyasztás folytatta a kilábalást: az offline vásárlásokhoz kapcsolódó fizetések értéke a harmadik negyedévben 2,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez 0,7 százalékponttal gyorsabb növekedést jelent a második negyedévben mérthez képest – derült ki a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság alá tartozó Állami Információs Központ adataiból.
Szeptemberben az üzletekben és más fizikai értékesítési helyeken lebonyolított vásárlásokhoz kapcsolódó fizetések értéke éves összevetésben 3,1 százalékkal nőtt, ami 0,5 százalékponttal haladta meg az augusztusi bővülést. Ezzel már három egymást követő hónapban emelkedett a mutató.
Az adatok szerint a kínai nagy kikötőkbe érkező, illetve onnan induló teherhajók által szállított áruk tömege a harmadik negyedévben éves összevetésben 43,1, illetve 0,3 százalékkal változott.
A beruházások terén szintén jelentős növekedést mértek. A speciális célú államkötvények kibocsátása szeptemberben 50,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ami 43,6 százalékponttal gyorsabb növekedést jelentett az augusztusinál.
Az új infrastruktúrához – többek között a számítási kapacitásokhoz, az adatkezeléshez és a hálózatokhoz – kapcsolódó projektekre odaítélt szerződések értéke a harmadik negyedévben 34,2 százalékkal nőtt éves összevetésben. Szeptemberben a bővülés elérte az 50,4 százalékot.
A mesterséges intelligenciához és a humanoid robotokhoz hasonló, élvonalbeli technológiai területeken a beruházások értéke a harmadik negyedévben 184,1 százalékkal, szeptemberben pedig 198,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
„A mesterséges intelligenciához hasonló, élvonalbeli területeken továbbra is erős a beruházási aktivitás. Ez nemcsak a jelenlegi gazdasági növekedést támogatja, hanem az új minőségű termelőerők fejlődésének is lendületet ad” – mondta Wei Ying, az Állami Információs Központ big data fejlesztési osztályának igazgatóhelyettese.
Kína 2026-ra 4,5–5 százalékos gazdasági növekedési célt tűzött ki, és arra törekszik, hogy a tényleges teljesítmény ezt is meghaladja. Az ország bruttó hazai terméke az év első felében éves összevetésben 4,7 százalékkal bővült.
A gazdasági élénkülés további jeleként szeptemberben a feldolgozóipar ismét növekedési pályára állt, miközben a szolgáltatásokat és más, nem feldolgozóipari tevékenységeket magában foglaló ágazatok aktivitása is számottevően javult.
A feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (BMI) szeptemberben 50,1 pontra emelkedett, míg a nem feldolgozóipari üzleti aktivitási index 50,2 pontot ért el. Az 50 pont feletti értékek az adott ágazat bővülését jelzik.
