Miután sikeresen átvészelték a 2020-as COVID-19 járvány nehézségeit, a kínai feldolgozóipari vállalatok magasabb sebességi fokozatba kapcsolnak, hogy az új év minden pillanatát kihasználják.
A legutóbbi adatok szerint decemberben Kína termelői árindexe (PPI), amely a gyárkapun kijövő termékek árát méri, 1,1 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest, ami Kína feldolgozóiparának lassú, de biztos magára találását jelzi. A kiszámíthatatlan járványhelyzet és a bonyolult külső környezet következtében azonban bőven maradnak még kihívások az idei esztendőre is.
„A lehetőségek nagyobbak, mint a nehézségek” – mondta Xiao Yaqing ipari és informatikai miniszter a Xinmhuának adott interjújában, hozzátéve, hogy a Kína iparának tartós fejlődéséhez szükséges alapvetések 2021-ben sem változnak.
Xiao sürgette az ipari láncok korszerűsítését és a „kemény diók feltörését”, vagyis a műszaki fejlődés korlátainak áttörését, hogy Kína igazi ipari nagyhatalommá válhasson.
Kína már hosszú évek óta a világ gyártósorának szerepét vállalja magára méretének, kiépült ipari rendszerének és olcsó munkaerejének köszönhetően.
Ahogy tovább halad előre a gazdasági növekedési modell átalakításával és a hatékonyabb, minőségibb növekedés felé tart, Kína feljebb akar jutni az értékláncon, hogy feldolgozóipara ne csupán nagy legyen, de okos és technikás is.
A kínai ipar digitalizációja évek óta folyamatosan zajlik – mondta Fang Xiaoxia, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója.
A feldolgozóipar digitális átalakulása azonban még gyerekcipőben jár, tette hozzá Fang, utalva többek között az ipari szoftverek és az adatbányászat alkalmazására a gyárakban.
Gyártókapacitása további növelése érdekében Kína további független, illetve irányítható ipari és beszállítói láncokat kíván létesíteni, miközben áttörésre törekszik a kulcsfontosságú technológiák terén – hangzott el a mérvadó Központi Gazdasági Munkakonferencián decemberben.
Az autóipar például Kína ipari szintlépésének létfontosságú szektora lehet. Kína 2025-re tervezi a feltételes automatizáltságú önvezető járművek nagybani gyártását.
Egy tavaly kiadott dokumentum szerint addigra kiépítésre kerül a vezető nélküli autók alapvető ökoszisztémája, amelyet ezután 2050-ig folyamatosan fejleszteni kívánnak.
A zöld ipar is olyan terület, ahol Kína reményei szerint építeni tud majd előnyeire. Az autóipar zöld növekedésének biztosítása érdekében fejlesztési tervet vázoltak fel az alternatív hajtású járművek gyártására a 2021 és 2035 közötti időszakban. A várakozások szerint 2035-re a tisztán elektromos meghajtású autók uralják majd az új járművek piacát, és a tömegközlekedésben használt járművek is mind elektromosak lesznek.
A járvány során Kína iparának digitalizációja is új lendületet vett. A lezárások közepette fellendült az online gazdaság, aminek köszönhetően számos vállalat az online térbe helyezte át hagyományos irodai megbeszéléseit vagy éppen marketingtevékenységét.
Kína digitális infrastruktúrája is jelentős eredményeket ért el, miután tavaly 580 000 5G bázisállomást helyeztek üzembe, amit idén újabb 600 000 követ majd.
