A nehézségek ellenére is virágzott tavaly a kereskedelem az EU és Kína között

 

Az Európai Unió és Kína számos vállalata fogadta örömmel az EU–Kína kereskedelmi kapcsolatok ugrásszerű fejlődését 2020-ban, egy olyan évben, amelyet lezárások és ipari leállások jellemeztek a COVID-19 terjedését megelőzni hivatott korlátozások miatt

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közölte, hogy tavaly az Egyesült Államokat megelőzve Kína lett az unió legnagyobb külkereskedelmi partnere.

A Kínába irányuló export 2,2%-os éves növekedéssel elérte a 202,5 milliárd eurót, míg a behozatal 5,6%-kal, 383,5 milliárd euróra nőtt. Ezzel párhuzamosan mindkét irányban visszaesett az EU és az USA közötti kereskedelem.

Figyelembe véve, hogy a kereskedelem globálisan visszaesett, valamint a járvány továbbra is tombol, a Kína–EU kereskedelem dinamikus bővülése győzelemként értékelhető, melyben nagy szerepet játszott a két oldal együttműködése a COVID-19 járvány megfékezése terén.

A teljes globális kereskedelem 2020-ban mintegy 9%-kal maradt el az előző évitől – áll az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) február 10-én kiadott negyedéves kereskedelmi jelentésében

A KERESKEDELEM ELŐNYEI

Az európai vállalatok, elsősorban az autóipar és a luxuscikkek gyártói jelenleg a kínai piac helyreállásának előnyeit élvezik – mondta Jost Wuebekke, a Sinolytics igazgatója. A berlini székhelyű tanácsadó cég Kínára, azon belül pedig annak technológiai és digitális átalakulására szakosodott.

Wuebekke szerint két tényező áll a kereskedelem folyamatos bővülése mögött.

Egyrészt Kína gazdasági kilábalása 2020 második negyedévében stabil keresletet teremtett az európai áruk, különösen az autók és luxuscikkek iránt. Másfelől az elhúzódó európai lezárások hatalmas keresletet teremtettek az elektronikai cikkek iránt, melyek jelentős része Kínában készül.

Kína emellett továbbra is a német gépek, autók és alkatrészek, valamint vegyszerek jelentős célállomása. Wuebekke véleménye szerint a kínai piac növekedési potenciálja „továbbra is óriási“.

A kereskedelem a gazdasági növekedés egyik motorja – vélte Claudia Vernotti, a ChinaEU fórum társalapítója és igazgatója, amely az európai és kínai cégek közötti üzleti együttműködést segíti elő a digitalizációs folyamatok terén.

Amikor az európai országok sorra lezárásokat vezettek be, számíthattak Kínára az elektronikai és egészségügyi cikkek terén – tette hozzá.

Vernotti véleménye szerint a kereslet globális növekedéséhez a normális gazdasági tevékenység helyreállására van szükség, ezt viszont csak a vakcinák gyors és széles körű hozzáférhetővé tétele garantálhatja.

Hanna Lauren, a Finn Iparvállalatok Szövetségének kereskedelmi igazgatója szerint várható volt az EU és Kína közötti növekvő kereskedelem, mivel a kínai gazdaság gyorsan kilábalt a COVID-19 járványból és az országban töretlen maradt az európai áruk iránti kereslet, míg Európa a járvány miatt kiugróan nagy mennyiségben importált kínai egészségügyi termékeket.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Kína volt a világ egyetlen jelentős gazdasága, amely 2,3%-os GDP-növekedést tudott regisztrálni 2020-ban, míg a világgazdaság összességében mintegy 3,5%-kal zsugorodott.

JÓ KILÁTÁSOKAT ÍGÉR A CAI

Kína az EU legnagyobb külpiacává lépett elő 2020-ban, amit tovább segített az év végén tető alá hozott átfogó befektetési megállapodás (Comprehensive Agreement on Investment) – írta Goran Nikolic szerb közgazdász az RTS állami műsorszóró vállalat honlapján, hozzátéve, hogy a megállapodás várhatóan tovább erősíti a két gazdasági óriás közötti együttműködést.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük