Kína ismét megerősítette devizapolitikájával kapcsolatos álláspontját a jüan árfolyamáról szóló élénkülő viták közepette. A rendelkezésre álló adatok és gazdasági mutatók azt támasztják alá, hogy az ország exporterejének alapja az ipari versenyképesség, nem pedig a valuta árfolyamának alakulása.
Kínának sem szüksége, sem szándéka nincs arra, hogy valutája leértékelésével tegyen szert kereskedelmi előnyre – közölte csütörtökön kiadott szakpolitikai nyilatkozatában a Kínai Népi Bank (PBOC). A jegybank hangsúlyozta: az ország soha nem folyamodott versengő leértékeléshez kereskedelmi pozíciójának javítása érdekében.
A nyilatkozat olyan időszakban született, amikor egyes országok az árfolyamok alakulásával magyarázzák a kereskedelmi egyensúlytalanságokat. Ez a megközelítés azonban túlságosan leegyszerűsíti az árfolyamok és a külkereskedelem közötti összefüggéseket.
Az a hagyományos nézet, amely szerint a valuta felértékelődése rontja az export versenyképességét, elsősorban rövid távú, statikus szemléletet tükröz. Hosszabb időtávon ugyanis a versenyképességet az árfolyam mellett számos más tényező is meghatározza – mutattak rá elemzők.
Kína példája különösen jól szemlélteti ezt. A kínai termékek nemzetközi versenyképessége időnként még a jüan erősödése mellett is tovább javult. A Kínai Népi Bank adatai szerint 2020 és 2021 között a jüan mintegy 9 százalékkal erősödött az amerikai dollárral szemben, miközben Kína részesedése a világ exportjából 1,7 százalékponttal nőtt.
Ezzel szemben 2022-ben a jüan több mint 8 százalékkal gyengült a dollárhoz képest, Kína globális exportban képviselt részesedése mégis 0,7 százalékponttal csökkent – közölte a jegybank.
Ezek az adatok arra utalnak, hogy Kína importja és exportja viszonylag kevéssé érzékeny az árfolyamváltozásokra. Guan Tao, a Huafu Securities vezető közgazdásza szerint sem az árukereskedelmi többlet, sem a folyó fizetési mérleg többlete nem mutat egyszerű, lineáris összefüggést a jüan árfolyamával.
Kína exportteljesítményét elsősorban a valuta leértékelésével vagy más, gyakran emlegetett tényezőkkel, például a „túlkapacitással” magyarázni alapvető félreértését jelenti a kínai ipari szektor fejlettségének és versenyképességének.
A kínai külkereskedelem növekedésének alapját a hatalmas belső piac, a teljes ipari és beszállítói láncok, a fejlett infrastruktúra, a bőséges és magasan képzett munkaerő, valamint a folyamatosan javuló kutatási és innovációs képességek adják – emelte ki a jegybank.
Dong Ximiao, a China Merchants Union Consumer Finance vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy történelmi távlatban a világ jelentős kereskedelmi többlettel rendelkező országait jellemzően erős ipari versenyképesség jellemezte.
A kereskedelmi deficittel küzdő gazdaságok problémái ezzel szemben mélyebb szerkezeti okokra vezethetők vissza. Ilyen többek között az alacsony megtakarítási ráta, a magas fogyasztás és az elégtelen ipari versenyképesség. Ezek a kihívások nem oldhatók meg pusztán a kereskedelmi partnerek árfolyam-politikájának bírálatával.
„Egyes országok kereskedelmi versenyképességének romlása a saját gazdaságuk szerkezeti nehézségeit tükrözi” – mondta Hao Yubiao, a Capital University of Economics and Business Nemzetgazdasági Biztonsági Kutatóközpontjának igazgatója. Hozzátette: más országok valutaárfolyamának hibáztatása eltereli a figyelmet a szükséges hazai gazdasági alkalmazkodásról, és kevéssé járul hozzá az alapvető problémák megoldásához.
Miközben több szomszédos ország valutája leértékelődött, Kína tartózkodott attól, hogy más országok kárára próbáljon kereskedelmi előnyökhöz jutni, vagy versengő leértékelést alkalmazzon. Az idei évben a szárazföldi kínai és az offshore jüan árfolyama egyaránt 6,7 jüan alá erősödött a dollárral szemben.
A Kínai Népi Bank hangsúlyozta, hogy az ország a múltban sem folyamodott versengő valuta-leértékeléshez exportjának ösztönzése és a jelentős külső gazdasági sokkok ellensúlyozása érdekében.
Az elmúlt két évtizedben a jüan árfolyama több felértékelődési és leértékelődési cikluson ment keresztül. Az árfolyam kétirányú mozgása egyre hangsúlyosabbá vált, miközben a valuta rugalmassága is növekedett.
A jegybank szerint a jövőben egyaránt hatnak majd a jüan erősödését és gyengülését előidéző tényezők, ezért az árfolyam további alakulása bizonytalan. A kétirányú árfolyammozgás összhangban áll Kína azon törekvésével, hogy a jüan árfolyama rugalmasabbá és piaci alapúvá váljon.
Felelős nagy gazdaságként Kína a kereskedelmi egyensúlytalanságok kezelésében is a nemzetközi együttműködés fontosságát hangsúlyozza.
A G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek múlt havi találkozóján Pan Gongsheng, a Kínai Népi Bank elnöke úgy fogalmazott: a globális kereskedelmi egyensúlytalanságok mérsékléséhez valamennyi gazdaságban strukturális reformokra van szükség. A kereskedelmi deficittel küzdő országokat a költségvetési hiány csökkentésére és a hazai megtakarítások növelésére szólította fel, míg a többlettel rendelkező gazdaságok esetében a fogyasztás és a beruházások megfelelő ösztönzését tartotta fontosnak.
Pan szerint az országoknak közép- és hosszú távú gazdaságpolitikai terveket kell kidolgozniuk, egyértelmű kötelezettségvállalásokat kell tenniük, majd következetesen meg is kell valósítaniuk azokat.
