Kína továbbfejleszti digitális jüanrendszerét, hogy az a fizetési és pénzügyi szolgáltatások szélesebb körét támogassa. Az új központi banki infrastruktúra bevezetésével, valamint az okosszerződéses szolgáltatások keretrendszerének kialakításával az ország célja a működési költségek csökkentése és a digitális fizetőeszköz felhasználási lehetőségeinek bővítése.
A Kínai Népbank (PBOC) által létrehozott Digitális Jüan Működtetési és Irányítási Központ szerdán, a pekingi Financial Street Forum 2026 konferencia digitális jüannal foglalkozó szakmai fórumán jelentette be a két fejlesztést.
A rendszer korszerűsítése annak a folyamatnak a része, amelynek keretében 2026. január 1-jétől a digitális jüan új működési modellre állt át. Ennek eredményeként a fizetőeszköz túllépett a készpénz digitális megfelelőjeként betöltött korábbi szerepén, és a digitális betétpénz irányába fejlődött tovább – közölte a kínai jegybank.
A továbbfejlesztett infrastruktúra egyetlen rendszerben kapcsolja össze a pénzkibocsátás kezelését, a lakossági és nagykereskedelmi fizetéseket, valamint a blokklánc-technológiára és az okosszerződésekre épülő szolgáltatásokat. A fejlesztés célja az informatikai rendszerek integrációjával és a likviditáskezeléssel járó költségek mérséklése, miközben a digitális jüan felhasználása a mindennapi fizetésektől a kereskedelemfinanszírozáson át a pénzügyi elszámolásokig számos területre kiterjedhet.
Az új okosszerződéses szolgáltatási keretrendszer lehetővé teszi a különböző szolgáltatások és erőforrások megosztását, illetve újbóli felhasználását. Ennek köszönhetően a pénzügyi intézmények rugalmasabban kombinálhatják saját szolgáltatásaikat, és hatékonyabban igazíthatják azokat ügyfeleik igényeihez.
A digitális jüan használata közben látványos növekedést mutat. A legfrissebb adatok szerint az idei év szeptemberének végéig összesen 4,3 milliárd tranzakciót hajtottak végre a rendszerben, mintegy 31 ezer milliárd jüan, azaz hozzávetőleg 4,61 ezer milliárd dollár értékben. Csak szeptemberben 99,67 millió tranzakciót regisztráltak, összesen 1,87 ezer milliárd jüan értékben. Az előző év azonos hónapjához képest a tranzakciók száma 12, az összérték pedig 123 százalékkal emelkedett.
A kínai jegybank már 2014-ben megkezdte a digitális jegybankpénz kutatását, az első kísérleti programok pedig 2019 végén indultak el. Az azóta eltelt időszakban a digitális jüant egyre több területen tesztelték, többek között a kiskereskedelmi fizetésekben, a közszolgáltatások igénybevételében és a határokon átnyúló pénzügyi elszámolásokban. A mostani fejlesztések újabb lépést jelentenek a digitális fizetési infrastruktúra kiterjesztése és a jüan pénzügyi felhasználásának bővítése felé.
