Zöld átállásra és a fenntartható fejlődésre fókuszáló rendezvényt tartottak Asztanában, Kazahsztán fővárosában.
Az eseményen kormányzati szervek, nemzetközi szervezetek, vezető vállalatok, kereskedelmi kamarák és kutatóintézetek képviselői vettek részt, hogy megvitassák, miként nyithat új együttműködési lehetőségeket a fenntartható fejlődés Kína és Közép-Ázsia országai között.
A rendezvényen bemutatták az „ESG a gyakorlatban Közép-Ázsiában – Kiemelkedő esettanulmányok” (ESG in Action across Central Asia: Outstanding Practice Cases) című kiadványt is.
Su Ju, a Kínai Népköztársaság kazahsztáni nagykövetségének miniszteri tanácsosa elmondta, hogy Kazahsztánban jelenleg több mint tízezer kínai finanszírozású vállalat működik. Ezek a cégek a helyi jogszabályoknak megfelelően végzik tevékenységüket, miközben aktívan vállalnak szerepet társadalmi felelősségvállalási feladataik teljesítésében.
Hozzátette, hogy a bemutatott esettanulmányok jól szemléltetik: az ESG-szemlélet mára a Kína és Kazahsztán közötti együttműködés egyik közös fejlesztési alapelvévé vált.
Ji Lei, a China Economic Information Service (CEIS) alelnöke elmondta, hogy az idei márciusban elindított felhívásra közel 60 pályázat érkezett. A benyújtott anyagok Közép-Ázsia mind az öt országából származtak, és az energiaipartól, a mezőgazdaságon és az infrastruktúrán át egészen a pénzügyi szektorig számos területet lefedtek.
A szakmai bírálóbizottság képviseletében Zafar Makhmudov, a Közép-Ázsiai Regionális Környezetvédelmi Központ (CAREC) korábbi ügyvezető igazgatója ismertette, milyen szempontok alapján értékelték a beérkezett pályázatokat az esettanulmánykötet megjelenése előtt.
A kiadvány 13 olyan példát mutat be, amelyek jól szemléltetik, miként ültetik át a közép-ázsiai vállalatok a fenntartható fejlődés elveit a mindennapi gyakorlatba. Az alkalmazott megoldások nemcsak sikeresnek bizonyultak, hanem a térség más országaiban is adaptálhatók.
„A most bemutatott esettanulmányok legnagyobb értéke, hogy valódi, már bizonyított ESG-gyakorlatokat mutatnak be Közép-Ázsiából” – mondta Meerim Kozhokmatova, a Kirgiz Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.
„Ezek nem csupán elméleti modellek, hanem olyan gyakorlati tapasztalatok, amelyek új határokon átnyúló kezdeményezéseket inspirálhatnak, és megalapozhatják a térség hosszú távú együttműködését” – tette hozzá.
A rendezvény másik kiemelt témája az volt, hogy az ESG-stratégiák miként teremthetnek tartós üzleti megtérülést, nem csupán a vállalatok márkaértékének erősítését szolgálva.
A beszélgetés résztvevői között volt Zhang Jianyu, az Egy Övezet Egy Út Nemzetközi Zöld Fejlődési Koalíciójának (BRIGC) főtitkárhelyettese és fejlesztési igazgatója, valamint Assel Nurakhmetova, az Asztanai Nemzetközi Pénzügyi Központ karbonplatformjának igazgatója.
A rendezvényt a Xinhua hírügynökséghez tartozó China Economic Information Service (CEIS) és az Egy Övezet Egy Út Nemzetközi Zöld Fejlődési Koalíció (BRIGC) közösen szervezte. A lebonyolításban a Kazahsztáni Kínai Általános Kereskedelmi Kamara működött közre, a szakmai támogatást pedig a KPMG Kazakhstan biztosította.
