Miközben Kína arra törekszik, hogy 2060 -ra elérje a széndioxid -semlegességet, egyre nagyobb figyelmet fordít a szélerőművekre. A szakértők szerint a szélerőművek mélyebb vizekre való áthelyezésével kiküszöbölhetők a tengeri szélerőművek kihívásait.
A dán szélturbina lapátgyártó, az LM Wind Power által üzemeltetett új üzem múlt pénteken 107 méteres lapátok gyártását kezdte-a világ leghosszabb lapátjai között-Kelet-Kína Fujian tartományában. A lapátok várhatóan idén októberben gurulnak le a gyártósorról.
Az ipari park melletti öbölben 59 szélerőmű található, amelyek összteljesítménye meghaladja a 357,4 megawattot és az éves villamosenergia-termelés 1,4 milliárd kWh.
A hasonló méretű és méretű tengeri szélerőművek ma már elterjedtek Kína part menti tartományaiban. Az ország összes telepített tengeri szélenergia-kapacitása 2020 végére 9 gigawatt volt, ezzel a világon a második legnagyobbak.
Kína azon céljai, hogy 2030 -ra elérjék a szén -dioxid -kibocsátás csúcspontját, és 2060 -ra elérjék a szén -dioxid -semlegességet, szakértők szerint nagyobb mértékben támaszkodnak a tiszta energiaforrásokra, például a napenergiára és szélenergiára, és a technológiák előrehaladtával a tengeri szélenergia is egyre nagyobb szerepet kaphat.
A hivatalos adatok azt mutatják, hogy Kína új tengeri szélenergia-kapacitása 2020 -ban 3,06 gigawatt volt, ami a globális teljes mennyiség közel fele. A költségek azonban még mindig túl magasak, és a partközeli erőforrások túlságosan korlátozottak ahhoz, hogy a tengeri szélerőmű kiemelkedőbb szerepet játsszon Kína energiaszerkezetében.
A part közelében környezetvédelmi vörös zónákat jelöltek ki a szélerőművek számára a mangrove, a korallzátonyok, a fontos torkolatok, az árapályos síkságok, a veszélyeztetett fajok és a halászati erőforrások védelme érdekében. A madárvándorlási útvonalakon nincsenek szélturbinák, ahogy azt az Állami Óceáni Hivatal elrendelte.
A szakértők szerint a tengeri szélerőművek jövője az óceánban távolabbi vizekben rejlik, amelyek mélysége meghaladja az 50 métert vagy a parttól 70 kilométert.
A tengeri szélerőművek várhatóan 2050 -ben a teljes villamosenergia -termelés 10 százalékát fogják képezni.
A beruházások már ebbe az irányba folynak. Zhangzhou például világszínvonalú tengeri szélerőműipari bázist épít mélyebb vizekben. A potenciális szélerőművek teljes telepített kapacitása a város közelében lévő vizekben akár 50 gigawatt is lehet.
„További 10 milliárd jüant (kb. 1,5 milliárd amerikai dollárt) fektettünk be a tengervízből származó hidrogén előállításába”-mondta Jin Yunshan, a guangdong-i székhelyű tiszta energiát gyártó cég alelnöke.
Jin hozzátette, hogy a mélyebb vizek szélturbináiból származó energiát hidrogén előállítására lehet felhasználni a közeli petrolkémiai vállalkozások számára, és segíthet a helyi közösségeknek a nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megvalósításában.
