Van egy hely a Mongol-felvidéken, ahol a Tianshan hófödte csúcsai a Góbi-sivatag végtelen homoktengere fölé tornyosulnak, és a déli szelek, őszi vadsága összefonódik az északi völgyek, érintetlen, buja zöldjével. A lángoló hegyek felgyújtják a képzeletet, a vágtató vadlovak látványa pedig lélegzetelállító.
Ez Hszincsiang.
A Selyemút mentén elhelyezkedő régió a Tang – dinasztia óta, történelmileg, a kínai civilizáció része. Az ősi Selyemút összekötötte a kínai, indiai, perzsa és arab kultúrákat az ókori Görögország és Róma kultúrájával. A keleti és nyugati civilizációk közötti kapcsolatot jelentette.
A Selyemút, keleten, az ókori kínai fővárosból, Csang anból (ma Hszian / Xi’an) indult és nyugaton a Földközi – tenger keleti partjaihoz vezetett. Kína ősi selyemútjának fele Hszincsiangban (Xinjiang) található.
Ma a régió elsősorban az ujgur kultúráról, rendkívül szép tájakról, lédús gyümölcsökről és ízletes ételeiről híres.
A régmúlt és a jelenkor meglepő módon állnak egymással szemben. A nagysebességű vasutak keresztezik a holdbéli tájakat, Ürümcsi (Urumqi) a főváros egét pedig felhőkarcoló erdő borítja; míg Kashgar, Hotan és Turpan egyes részein az élet ugyanúgy folytatódik, mint évszázadokkal ezelőtt. Elsősorban a mecsetekben, teaházakban és bazárokban zajlik az élet. Ezen keresztül láthatjuk igazán, hogy mekkora a kontraszt a közép – ázsiai népek és a kínaiak többségét alkotó Han népcsoport között, Keleten.
A közös ég alatt
Összesen 56 etnikai csoport él Hszincsiangban, ami etnikailag a legváltozatosabb helyek közé tartozik a világon. Az iszlám elsöprő hatást gyakorol a társadalmi életre. 10 etnikai csoport vallása ez, köztük az ujgur, kazah, hutyi, kirgiz, tadzsik, üzbég, tatár, szalár, tonghsziang és baoán közösségé. Mint mindenhol Kínában, a hivatalos nyelv a mandarin. Azonban sok más nyelvet is beszélnek itt. A legnépszerűbb az ujgur, amely az üzbéghez hasonlóan, török eredetű nyelv, de arabul írják. Az ujgur a mandarin mellett a másik hivatalos nyelv itt, ezért a tartomány hivatalos feliratainak többsége kétnyelvű: ujgur és kínai. További használt nyelvek még a kazah, kirgiz, tadzsik és a mongol. Hszincsiang gazdasága gyorsan növekszik. 1955 és 2020 között a regionális bruttó termék több mint ezerszeresére, 1,231 milliárd jüanról 1,379758 billió jüanra (213,8 milliárd USD) nőtt. Az egy főre jutó bruttó regionális termék pedig 24,1 jüanról 53,593 jüanra, ill. 2020 végére Hszincsiangban a mélyszegénységben élő 2,73 milliós falusi lakosságot (3666 falunyi embert) kiemelték a mélyszegénységből, hogy a jelenlegi életszínvonalon élhessék életüket, ezáltal mind a 32 szegény besorolású megyét eltávolították a szegénységi régiók listájáról, ami történelmi jelentőségű megoldáshoz vezetett az abszolút szegénység felszámolásában.
A régió esszenciája
Ürümcsi és Kasgar két kihagyhatatlan látnivaló. Ezek adják Hszincsiang lényegét, akár a Selyemút történetét, autentikus helyi kultúrát vagy csodálatos tájakat keresünk. Ürümcsi, Kína második legnagyobb városa Északnyugat – Kínában és egyben Közép – Ázsia legnagyobb városa is. A Guinness Rekordok Könyve szerint ez a világ legtávolabbi városa a tengertől. Jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül az 1990 – es évek óta, és jelenleg regionális közlekedési csomópontként, valamint kulturális, politikai és kereskedelmi központ szerepét is betölti. Kiváló kommunikációs infrastruktúrával, kiváló minőségű ételekkel és szállodákkal, valamint a lenyűgöző Mennyei-tóval rendelkezik. 2005 –ben, Ürümcsiben megnyitották a Selyemút Múzeumot, amely széles körű áttekintést nyújt a selyem utak mentén élő kínai civilizációról és a helyi etnikai kultúrákról. Kasgar a legteljesebb kulturális élményt nyújtja, amelyet itt találhatunk. Egy különleges hely. Itt keresztezte egymást a Selyemút összes útja. Minden lakókocsinak meg kellett állnia ebben a városban – a hatalmas Takla Makán sivatag külvárosában, amelyet az extrém időjárási körülmények miatt „haláltengernek” neveznek. Maga a sivatag nem sok turistát vonz, ezért a zord helyi klímát okolhatjuk. Ám ennek a zord helynek a látványosságait – a Tarim autópályával, amely lehetővé teszi, hogy egy nap alatt átszeljük ezt a homok óceánt – nem szabad figyelmen kívül hagynunk. A Kasgar szintén hagyományos vásárváros, selyemmel, díszített késekkel, ékszerekkel és gyönyörű réztermékeivel vonzza a turistákat. Ez egy olyan hely, ahol kovácsok, asztalosok és cipészek kéziszerszámokkal készítik termékeiket az utcán.
Hszincsiangi ízkavalkád
A tengertől távol, magas hegyekkel körülvéve Hszincsiang jellegzetes kontinentális éghajlatú, alacsony éves csapadékmennyiséggel, hosszú napsütéses órákkal és nagy napi hőmérséklet ingadozásokkal. Ezek az időjárási körülmények kedvezően hatnak arra, hogy a gyümölcsökben minél több cukor felhalmozódhasson, ezért a terület gazdag gyümölcsfélékben, különösképpen a dinnyefélékben. A tél itt nagyon hideg, a tavasz gyakran szeles, a nyár pedig rendkívül meleg. A legjobb alkalom a látogatásra kora ősszel kínálkozik, amikor a napok hosszúak, az égbolt tiszta és a hőmérséklet elviselhetőbb. Egy másik ok arra, hogy ebben az időben Hszincsiangba látogassunk, az ekkor kapható rengeteg finom dinnye és hihetetlenül ízletes gyümölcsök. Hszincsiang konyhája az itt élő etnikai csoportok gyakori, köményszagú és ízletes üstjét idézi, túlsúlyban az ujgur konyha ízei, köztük a birka, a marhahús és a csirke ételek. Az iszlám szabályok tiltják az alkohol és a sertéshús fogyasztását. Reggelire itt dinnyét, gyümölcslekvárt és tejteát eszünk. A nang -okat, az ujgur lapos kenyeret, mint az indiai naan -okat, általában étkezésekhez fogyasztják. A hagyományos muszlim joghurtot, a lédús sült húsnyársakat és a különböző muszlim rizsételeket nem szabad kihagyni. Ritkaság az ujgur sült bárányszelet, amelyet országszerte ismernek és ország szinte minden városában megtalálhatók.
Az éttermekben nagyon népszerű a Dapanji, ami szó szerint azt jelenti, hogy Nagy csirke tányér. Az étel falatnyi csirke- és burgonyadarabokból áll, amelyeket fűszerek és durvára vágott zöldségek keverékében megsütnek, mielőtt a húslevest főzik. Az összetevők közé tartozik a paprika, hagyma, fokhagyma, gyömbér, chili paprika, őrölt kömény, ánizs, őrölt szecsuáni paprika, étolaj, néha szójaszósz és sör. Az eredmény egy kiadós, sós és rakott jellegű étel, tele meglepő ízekkel. Általában kézzel rajzolt ujgur tésztával vagy nang kenyérrel tálalják.
Egy másik helyi finomság a szántóföld vagy egyszerűen ujgur pilaf. Az ételt úgy készíthetjük el, hogy az apróra vágott sárgarépát, hagymát és birkahúst (vagy csirkét) olajban megpirítjuk, amíg a zöldségek tökéletesen karamellizálódnak és a birka alaposan meg nem puhul. Ezután rizst és vizet adunk hozzá, és az egész edényt addig pároljuk, amíg a rizs megpuhul, és csábító aromát áraszt. Néha mazsolát és szárított sárgabarackot teszünk a tetejére, hogy extra édes ízt kapjunk. A helyben termesztett sárgarépa adja a jellegzetes édes ízt, a vajas rizs és az ízletes birka pedig kellemes sós utóízt kölcsönöznek az ételnek. Ez annyira fontos a régió kultúrája szempontjából, hogy Hszincsiangban külön éttermek vannak, amelyek ennek az ételnek továbbfejlesztését tűzték ki célul.
Hiszem ha látom
Az elmúlt években, térségbeli kényszermunkáról vagy egyéb emberi jogok megsértéséről szóló hírek láttak napvilágot. A hatóságok szerint ezek a vélemények igazságtalanok és valótlanok, különösen azokra az erőfeszítésekre vonatkozóan, amelyeket az önkormányzat tesz a helyi lakosság szegénységből való kiemelése, valamint az infrastruktúra és az oktatás fejlesztése érdekében. Az a káosz, amelyet a médiában találhatunk ebben a témában, egyik félnek sem ad esélyt az igazság bemutatására.
A kínai mondás úgy tartja, „Hiszem, ha látom”, és talán ez a legjobb mottója ennek a helyzetnek. A közelmúltban 1200 diplomatát, újságírót és egyházi embert láttak vendégül több mint 100 országból, akik Hszincsiangban jártak, és láthatták a valós helyzetet valamint, hogy amit láttak, az eltér a médiában megjelent információktól. Talán ez lehet egy másik ok arra, hogy ellátogasson Hszincsiangba, és saját szemével láthassa ezt a rendkívül titokzatos, multikulturális helyet?!
