Pénteken 160 ország és régió mintegy tízezer képviselője gyűlt össze a kilenc napos Természetvédelmi Világkongresszuson Franciaországban, Marseille kikötővárosában, hogy a Föld ökológiai helyzetével foglalkozzanak.
A kongresszus, amelyet a francia kormány és a Nemzetközi Természetvédelmi Unió közösen tart „Egy természet, egy jövő” témakörben, előkészíti a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) részes feleinek konferenciájának 15. ülését amely októberben esedékes, Kína Kunming tartományi székhelyén.
Emmanuel Macron francia elnök a WCC-hez intézett beszédében a kongresszust egy bizonyos „dinamika” részének nevezte, amely nagyon fontos évvé teszi 2021-et, mivel a harmadik globális környezetvédelmi esemény, az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási konferenciája novemberre várható a skóciai Glasgow-ban. Arra buzdította a világot, hogy „szinkronizálja” a két napirendet – az egyik az éghajlatra, a másik a biológiai sokféleségre vonatkozik.
Sürgető fontosságú, hogy szinkronizáljuk ezt a két napirendet, hogy mindenki megértse, hogy az éghajlatért folytatott küzdelem lényegében összefügg a biológiai sokféleség megőrzéséért és helyreállításáért folytatott csatával – mondta Macron.
A biológiai sokféleség tekintetében már így is késésben vagyunk. Fel kell zárkóznunk – jegyezte meg.
A kongresszus megszervezésével Franciaország megerősíti elkötelezettségét a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmének támogatása mellett, és tágabb értelemben nemzetközi szerepét a környezetvédelmi és éghajlati kérdésekben.
Hat évvel ezelőtt Párizsban az ENSZ klímaváltozási konferenciáján a részt vevő 196 fél aláírta azt a mérföldkőnek számító éghajlati paktumot, amelynek célja főként a szén-dioxid kibocsátás okozta hőmérséklet emelkedési tendencia megfordítása.
Kína, amely fontos áttöréseket hozott a tárgyalások során, továbbra is kitartó és aktív az éghajlatváltozás kezelésében és a párizsi megállapodás végrehajtásában.
Li Ko-Csiang kínai miniszterelnök videó linken keresztül elmondta a WCC-nek, hogy a közelmúltban elindult Kína nemzeti szén-dioxid piaca, amely a világ legnagyobb üvegházhatással járó gázkibocsátását jelenti, így Kína kész együttműködni minden féllel a tiszta és gyönyörű világ érdekében.
A globális ökológiai környezeti kormányzás további javításával kapcsolatban Li felszólította a világot, hogy tartsa be a kiterjedt konzultáció elvét, a közös hozzájárulást és a közös előnyöket, és törekedjen a tisztességes, ésszerű és előnyös globális környezetvédelmi irányítási rendszer kiépítésének elősegítésére.
Valójában ez a Marseille-i kongresszus egyik alapvető küldetése. Személyes és online rendezvények során az államok, az önkormányzatok, tudósok, a magánszektor és a civil társadalom képviselői Kunmingban megvitatják a biológiai sokféleség 2020 utáni globális keretének fő céljait, amely kulcsfontosságú mérföldkő a COP15-ben.
A 2020 utáni természet- és biológiai sokféleségi keretrendszerünknek egyetemesnek, innovatívnak és átalakítónak kell lennie. Támogatnia kell a COVID utáni gazdasági fellendülést, tiszteletben tartva a természetet, miközben igazságosnak és befogadónak kell maradnia – mondta Csang Hszinseng, az IUCN elnöke a WCC megnyitó ünnepségén.
A CBD COP 15 témája a következő hónapban Kunmingban, Kínában: Ökológiai civilizáció – Egy közös jövő építése a földi életért – tette hozzá.
2010-ben a CBD tagjai 20 célt tűztek ki a japán Aichiben tartott csúcstalálkozó során a 2011–2020 közötti évtizedre. „Az Aichi biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseit azonban sok esetben nehéz volt elérni” – mondta Csang a Xinhuának a kongresszus előestéjén adott interjújában.
„A biológiai sokféleség csökkenésének mértéke és az ökoszisztéma leromlása miatt a bolygó eléri határait és egy fordulóponthoz érkezünk” – nyilatkozta. „Ha ezt a veszteséget és romlást 2030 -ra nem lehet visszafordítani, akkor nem érjük el a fenntartható fejlődési célokat.”
„Ez az IUCN kongresszus a Kunmingi Konferencia előszobájának tekinthető. Mindkettő mérföldkő annak megállapítására, hogy az emberiség képes-e 10 éves ütemtervet meghatározni a válság lehetőséggé alakítására” – mondta az IUCN elnöke.
Patrick Giraudoux, a Franche-Comte Egyetem ökológiaprofesszora szerint „a Marseille-i IUCN alapján várhatjuk a jelenlegi helyzet világos értékelését, például, hogy mely fajok vannak veszélyben, mennyire fenyegető őket a kihalás veszélye, stb. Ezután a kormányoknak a COP15 alapján döntéseket kell hozniuk.”
Elméletileg a nagyhatalmak kormányai egyetértenek abban, hogy milyen irányban haladnak előre. A kérdés az, hogy mi fog történni a valóságban – mondta.
Kína megfogadta, hogy továbbra is dolgozni fog a COP15 sikerének biztosításán. A COP15 első része, beleértve a hivatalos megnyitót és a magas szintű szegmenst, online és offline is október 11–15. között kerül megrendezésre.
A kínai külügyminisztérium szerint a második részben, amelyet 2022 első felében tartanak meg, széles körű és elmélyült tárgyalásokat kell folytatni az ambiciózus és gyakorlatias hozzáállásért a 2020 utáni globális biológiai sokféleségi keret létrehozásának érdekében.
A 2020 utáni természet- és biológiai sokféleségi keretrendszer vonatkozásában a munkaülések és a tárgyalások az egészségügyi helyzet miatt késtek-mondta Franciaország biológiai sokféleségért felelős államtitkára, Berangere Abba a sajtónak.
A kongresszus végén az Unió (IUCN) és Franciaország kiadja az úgynevezett Marseille-i nyilatkozatot, amely leírja az elkövetkező napokban lezajló elmélkedésekből és tárgyalásokból származó célokat – mondta.
Készenlétben állunk és figyelünk rá, hogy a nyilatkozat, amely az elkövetkező hónapok és a COP15 során a tárgyalások vezető elve lesz, valóban a lehető legambiciózusabb legyen – tette hozzá.