A Föld legritkább, kihalás szélén álló főemlősének megmentésétől a vadon élő elefántok epikus kalandjainak nyomon követéséig az esőerdőkön és a betondzsungelen keresztül, az ökológusok széles körben elismerik Kína hozzájárulását a biológiai sokféleség megőrzéséhez.
A hajnani gibbon, a legveszélyeztetettebb gibbon, a dél-kínai Hajnan szigeteken él.
A „Hajnan óriási pandája” névre keresztelt Hajnan-i gibbon jelenleg csak egyetlen rezervátumban, a Bawangling Természetvédelmi Területen él, amely a Hajnan-i Trópusi Esőerdő Nemzeti Park része.
Március elején egy felügyeleti csoport megállapította, hogy a hajnani gibboncsapatok kettő, hét hónapos, illetve hat hónapos kölyökmajommal gyarapodtak, amelyek jó egészségi állapotban vannak és jól fejlődnek, így a hajnani gibbonok száma mindössze hétről kilencre emelkedett. Az 1980-as években öt csoportban, összesen 35 egyed élt Hajnanon.
Vasárnap jelentést tettek közzé a „A Hajnani Gibbon Esettanulmány: Fokozottan veszélyeztetett fajok” címmel a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség Kongresszusán, amely szeptember 3. és 11. között a dél-franciaországi Marseille-ben kerül megrendezésre és egyben online eseményként is nyomon követhető.
Ez az eset „nagyon fontos példa volt arra, hogyan lehetünk sikeresek a fokozottan veszélyeztetett fajok megőrzésében” – mondta Russell Mittermeier, a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség főemlős szakértői csoportjának elnöke, mely szövetség amely a francia kormánnyal közösen ad otthont a Marseille-i konferenciának.
Vance Martin, az amerikai WILD Alapítvány elnöke a Xinhuának elmondta, hogy a hajnani gibbonok védelme „a gyakorlatban megvalósult megőrzés és egyben a nemzetközi együttműködés figyelemre méltó példája” és olyan „sikeres modell, amelyre a világnak szüksége van”.
„Az eset nagyon különleges. Mivel ennek a fajnak rendkívül kevés példánya él, hatalmas esélye volt a kipusztulásra, de nem így történt. Miért? A felvilágosult vezetés, a nemzetközi együttműködés és az elszánt szakértők miatt.” – mondta a Xinhuának.
„Egyedülálló példája annak, hogy a vezetés bevonta a helyi közösséget, és a helyi közösség együttműködött. Tehát több, egymástól elkülönülő intézkedés végrehajtásával a faj visszatért a kihalás széléről, és most erősen szaporodnak” – mondta.
A délnyugat-kínai Jünnan tartományban vándorló elefántok epikus utazását, amely ezen a nyáron terjedt el a közösségi médiában, számos szakértő is felidézte, hogy szemléltesse Kína sikerét a biológiai sokféleség megőrzésében.
Kínában az év elején 14 vad ázsiai elefántból álló csorda – A-szintű védelem alatt álló faj – elhagyta a természetvédelmi területet. Észak felé tartva mintegy 500 km -t vándoroltak Jünnan délnyugati tartományában, majd augusztusban visszatértek dzsungelparadicsomukba.
Az utazás során az elefántok házakat döntöttek le, letaposták terményeiket és felitták a vizet. Mintegy 150 000 lakost evakuáltak és több mint 180 tonna ételt szállítottak az „elefánt turistacsoportnak”, járműveket és drónokat vetettek be az elefántcsorda hazautazásának megfigyelésére és irányítására.
„Vándorlásuk ideje alatt, az emberek csendben engedték, hogy az elefántcsorda továbbhaladjon” – mondta Csang Hszinseng, az IUCN elnöke a Xinhuának adott interjújában. „Köszönetet mondunk mindenkinek, a falubelieknek, akik tolerálták a vetés elvesztését, és a netezőknek, akik követték az élő kamerát, hiszen toleranciát és szeretetet mutattak e veszélyeztetett faj iránt.”
„Élénk példája volt ez Kína eredményeinek az emberek és a természet harmonikus együttélésének előmozdításában” – mondta.
A gazdag biológiai sokféleség miatt „növények és állatok királyságának” becézett Jünnan több mint 120 védelmi programot hajtott végre több mint 100 veszélyeztetett faj, köztük az ázsiai elefánt és a jünnani pofás majom megmentésére.
Ezek a programok 193-ról 300-ra növelték az ázsiai elefántok számát, míg a jünnani pofás majmok esetében több mint 1000-ről 3300-ra.
Az IUCN elnöke más eseteket is idézett Kínából, például az óriáspandát, amelynek sebezhetőségét az IUCN listáján veszélyeztetettről sebezhetővé minősítették fel, a tibeti antilopokat padig veszélyeztetettről majdnem veszélyeztetettre.
„A vörös listán szereplő fajok besorolásának leminősítése a védelmi eredmények javulását mutatja” – mondta. „Kínának sok sikeres esete van.”
Patrick Giraudoux, a Franche-Comte Egyetem ökológiaprofesszora, aki a kilencvenes évek óta működik együtt kínai kollégaival a biológiai sokféleség tárgyában, megjegyezte, hogy a kínai emberek körében óriási a környezettudatos gondolkodás fejlődése.
„A kilencvenes években a favágás szabad tevékenység volt, de most a környezet és a fajok védelme vált Kína legfőbb prioritásává” – mondta.
Alexandre Ricard, a Pernod Ricard elnöke és vezérigazgatója, Franciaország egyik legnagyobb bor- és szeszes italgyártója, valamint az IUCN partnere elmondta a Xinhuának, hogy cége nemrégiben partnerséget írt alá a Nemzetközi Megőrzési Szervezettel a déli Kuangtung tartományban található kínai Hailing-szigeteki mangrove erdők újratelepítéséről.
„A kapcsolat rendkívül pozitív” – mondta. „Amit Kínában látok, az a fogyasztók és a lakosság tudatossága, különösen a környezetszennyezés elleni küzdelemben.”
Martin, az IUCN veterán szakértője a nemzetközi természetvédelemről és a vadon védelméről azt mondta, hogy „Kína példáját az öko-civilizációval kapcsolatban az egész világnak követnie kell”.
„Ha megnézzük, hogy a kínai természetvédelmi rendszer nem csak az állatokat, hanem a növény- és állatvilágot is menti, a kínai természetvédelem a modern globális példa” – mondta Martin, aki sok alkalommal járt Kínában.
Kína minden tartománya meghúzta az „ökológiai vörös vonalakat”, és a „vörös vonalakkal”. A körülhatárolt övezetek együttes területe az ország teljes területének negyedét teszi ki.
„A vad élőhelyek mentésével nemcsak a fajok önálló szaporodását segítik, hanem a biológiai sokféleséget is védik, valamint élhető klímát teremtenek és megoldásokat ajánlanak, azaz alapvetően az élet minden területére kiterjedő támogatást erősítik – mondta Martin.
„Tehát egy hatalmas esemény zajlik Kínában, amely valódi, modern kori globális példa arra, hogyan kell a természetvédelemmel foglalkozni”– mondta.
