A Kínai Államtanács Tájékoztatási Irodája pénteken tette közzé az ország űrprogramjáról szóló fehér könyvet.
A dokumentum bemutatja Kína űrkutatással kapcsolatos céljait, elveit és intézkedéseit. Összefoglalja Kína eredményeit az űrtudomány és az űrtechnológia területén.
„Az űrkutatás az átfogó nemzeti stratégia kritikus eleme, és Kína fenntartja a világűr békés célú feltárásának és hasznosításának elvét” – írja a fehér könyv.
A kínai űrkutatás 2016 óta elért legfontosabb eredményei közé tartozik az űrinfrastruktúra folyamatos fejlesztése, a BDS (BeiDou Navigation Satellite System) műholdrendszer kiépítése és működtetése, a nagyfelbontású Föld-megfigyelő rendszer kiépítése, a műholdas kommunikáció folyamatos javítása, a háromlépcsős holdkutatási program utolsó lépésének lezárása, az űrállomás építésének első szakaszai, valamint a Tianwen-1 leszállása és a Mars feltárása.
A dokumentum felsorolja azokat a kulcsfontosságú területeket, amelyekre Kína az elkövetkező öt évben összpontosítani kíván, ideértve az űrszállítási rendszert, az űrinfrastruktúrát, az űrrepülést, a mélyűrkutatást, valamint az űrkilövő állomások fejlesztését.
Kína a tervek szerint egy újabb űrszondát akar felbocsátani, hogy a Hold túlsó oldalán gyűjtsön talajmintákat. A holdkutatási program keretin belül tervezik egy legénységgel működő űrállomás létrehozását, valamint asztronauták holdraszállását.
Az ország folytatja az űrtudományi kutatásokat, beleértve az űrgravitációs hullámok észlelésére szolgáló műhold, az Einstein szondaműhold és napkutató műholdjainak kutatását és fejlesztését.
Kína minden országot felszólít arra, hogy mélyreható eszmecserét és együttműködést folytasson a világűrben az egyenlőség, a kölcsönös előnyök, a békés hasznosítás és a befogadó fejlődés figyelembevételével.
Kína reményét fejezte ki, hogy az űrhajósok kiválasztásában és kiképzésében egyre több országgal tud majd együttműködni.
Ez az ország ötödik űrkutatásról szóló fehér könyve. Az előző dokumentumokat 2000-ben, 2006-ban, 2011-ben és 2016-ban tették közzé.
