1999 januárjában a Starbucks belépett a kínai piacra azzal, hogy megnyitotta első üzletét a China World Trade Centerben, Peking legnépszerűbb kereskedelmi központjában. 2010 volt egy márföldkő a történetben. Azóta Kína a Starbucks legnagyobb tengerentúli piacává nőtte ki magát. Az elmúlt évtizedben a Starbucks üzletek száma körülbelül 9-szeresére ugrott, egészen pontosan 5700 fölé emelkedett országszerte. „Tanúi vagyunk Kína gyors és egyenletes urbanizációjának” – mondta Leo Csoj, a Starbucks China vezérigazgatója . Csoj szerint az olyan metropoliszokon kívül, mint Peking és Sanghaj, a Starbucks China több üzletet nyitott kisebb városokban és településeken, és az idei év végéig 6000 üzletet kíván elérni. A Starbucks története beszédes példája annak, hogy az elmúlt évtized hogyan adott lehetőségeket és átalakulást a külföldi vállalatok számára Kínában, amelynek során a külföldi befektetések mennyisége, szerkezete és részvétele tekintetében mélyreható változások mentek végbe. A növekvő deglobalizációs trend és a protekcionizmus ellenére Kína 2021-ben a közvetlen külföldi befektetések (FDI) tényleges felhasználása elérte az 1,15 billió jüant (körülbelül 170 milliárd amerikai dollárt), ami a második helyen áll a világon, 62,9 százalékkal több, mint 2012-ben. Az Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája szerint ugyanebben az időszakban a globális közvetlen külföldi befektetések csak 27 százalékkal, 1,65 billió amerikai dollárra nőttek. „A kínai gazdaság folyamatos nyitottságának és gyors növekedésének, valamint a kínai fogyasztók növekvő vásárlóerejének köszönhetően Kína lett a legnagyobb és leggyorsabban növekvő tengerentúli piacunk” – mondta Csoj.
