Nagy volumenű találkozót tartottak csütörtökön Budapesten, a Kína-Magyarország Övezet és Út Pragmatikus Együttműködés Tematikus Fórumon.
Kína magyarországi nagykövetségének miniszteri tanácsosa Liu bu üdvözölte, hogy Kína Egy övezet, egy út programja egybeesik a magyar kormány keleti nyitásával. Szerinte a kapcsolatok erősítése mindkét országnak egyformán fontosak.
Magyarország ma már a kínai áruk egyik elosztó központja Európában, és a magyar áruk is egyre nagyobb mennyiségben jutnak el a távol-keleti piacra. Az együttműködésnek kedvez a közlekedési összeköttetések bővülése, valamint a márciusban bejelentett vízummentesség is, amely Ausztria, Belgium, Írország, Luxemburg és Svájc mellett Magyarországra terjed ki.
A szervezők nevében a Hszinhua kínai állami hírügynökség vezetője Fu Hua is örömmel említette meg, hogy a magyar kormány a kezdetek óta aktívan, más európai országoknak példaként szolgálva vesz részt az Egy övezet, egy út programban.
A két ország vezetői a elkötelezettek a közös építkezés iránt, amelynek eddigi sikerét az infrastruktúraberuházások, a technológiai fejlesztések, a kulturális központok megnyitása is jelzi – mondta.
A barátság a nagy távolság ellenére is közel hozza az embereket, amit az is jelez, hogy a kínainak nagyra értékelik a magyar kultúrát, egyre többen el is látogatnak Magyarországra, és a magyarok is egyre nagyobb számban tanulnak kínaiul. A magyar-kínai együttműködés ígéretes jövő előtt áll, a kapcsolatépítés eseményeit a kínai média kiemelt figyelemmel követi – hangsúlyozta Fu Hua.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is úgy vélte, hogy Magyarországnak szüksége van a kínai kapcsolatokra, a két ország közötti együttműködés erősítésére
Az együttműködésben kiemelt helyet foglal el az infrastukturális fejlesztések közös finanszírozása. A közúti, vasúti és logisztikai infrastruktúra fejlesztését Kína is érdekének tekinti, mert ezen keresztül juttathatja el áruit Magyarországról a nyugati és északi országokba. A magyar-kínai kapcsolatok fontos területe a jövőben a digitalizáció lehet, hiszen Kína ebben is a világ vezető hatalmainak egyike, a magyar vállalkozásoknak pedig szükségük van technológiai fejlesztésekre. A kormány ezért is támogatja a 4iG és a Huawei együttműködésének erősítését.
A pénzügyi kapcsolatok erősítése is fontos, ezért a miniszter üdvözölte, hogy a legnagyobb kínai bankok már megjelentek Magyarországon. A Bank of China, a China Construction Bank és a China Developement Bank után hamarosan az ICBC is megjelenhet, így Magyarország pénzügyi téren is Kína kiemelt régiós partnere lehet – tette hozzá. A tárcavezető megjegyezte, hogy a kormány a nemzetközi kapcsolatokat diverzifikálása érdekében hirdette meg a keleti nyitás politikáját, és kezdetektől fogva arra törekedett, hogy Magyarország a keleti és nyugati világ találkozási pontja legyen, hogy itt találkozhasson a tőke és a csúcstechnológia.
Under the guidance of China’s State Council Information Office, the conference was co-hosted by Xinhua News Agency and Hungary’s ATV Media Group in Budapest.
About 200 people, including government officials, representatives from chambers of commerce and the business sector, as well as heads of major media outlets and think tanks from both countries joined the event. (Xinhua/Zhao Dingzhe)
A kormány a továbbiakban azt szeretné elérni, hogy újabb belföldi projektek kerüljenek a társfinanszírozású beruházások listájára. A Budapest-Belgrád vasútvonal jövő nyárra elkészülhet, a fejlesztések 5 logisztikai, vasúti és töltőhálózat-fejlesztéssel folytatódhatnak, ennek részleteiről hamarosan a miniszterelnök tájékoztat – közölte. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy Kína megbízható partnerként számíthat Magyarországra, hiszen a kormány kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésre törekszik, és elutasít minden törekvést, amely protekcionista módon kizárná a kínai termékeket az európai piacról, hiszen „Európának nem bezárkóznia kell”, hanem a világgal együtt fejlődnie. Kína megkerülhetetlen tényező a világgazdaságban, Magyarország számára pedig kiemelten fontos a távol-keleti ország, ugyanis ma tőlük érkezik a legtöbb külföldi tőke az elektromos autózáshoz kapcsolódóan, és a 9. legnagyobb kereskedelmi partnerként a magyar külkereskedelemből 4 százalékkal részesednek.
A miniszter kiemelte, a globális gazdaság súlya egyre inkább Ázsiába helyeződik át, Magyarországon pedig az ázsiai országok közvetlen befektetéseinek aránya 2014-hez képest 19 százalékról 34 százalékra emelkedett, Kína ötszörösére emelte közvetlen befektetéseinek arányát. Kína Magyarország 10. legnagyobb tőkebefektetője. Magyarországon épít gyárat többek közt a csúcstechnológiát képviselő CATL és a BYD – tette hozzá.
MTI/Hszinhua
