BERLIN, október 22. (Xinhua Hírügynökség) — Több mint 60 állami tisztviselő és emberi jogi szakértő gyűlt össze kedden Berlinben, hogy egy szeminárium keretein belül megvitassák az „új és újonnan megjelenő jogok” végelmét. A konferenciára a világ minden tájáról – többek között Kínából, Németországból, Nagy-Britanniából, Svédországból, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból, Portugáliából és a Cseh Köztársaságból is érkeztek résztvevők.
A szeminárium olyan kulcsfontosságú témákat érintett, mint a szociális jogok, a gazdasági egyenlőtlenségek, a digitális technológia és az emberi jogok kapcsolódási pontjai, valamint az emberi jogok védelme a klímaváltozás tükrében.
Ma Huaide, a Kínai Emberi Jogi Tanulmányok Társaságának alelnöke, valamint a Kínai Politikai és Jogi Egyetem elnöke kihangsúlyozta, hogy az új generációs emberi jogok védelme a nemzetközi emberi jogi fejlődés egyik legfontosabb eleme.
Ma kiemelte Kína törekvéseit a környezetvédelem és a zöld fejlesztések előmozdításának terén, továbbá bemutatta az állampolgárok digitális biztonságának védelmére irányuló intézkedéseit.
Emellett felszólította a részvevőket, hogy a globális együttműködésben az „emberiség az első” megközelítést alkalmazzák és az új generációs emberi jogok védelmének érdekében a szűk geopolitikai gondolkodás helyett támogassák a valódi multilateralizmust.
A Schiller Intézet alapítója, Helga Zepp-LaRouche méltatta Kína vízióját az emberiség közös jövőjéről, valamint elismerését fejezte ki az olyan globális biztonsági kezdeményezésekkel kapcsolatban, amelyek a geopolitikai érdekek helyett a modern emberi jogi szükségleteket helyezik előtérbe.
Jure Zovko, a Nemzetközi Tudományfilozófiai Akadémia elnöke hangsúlyozta a civilizációk közötti párbeszéd fontosságát, és kölcsönös tanulást sürgetett az emberek és életkörülményeik védelmének érdekében, a globalizációval járó kockázatok mérséklése mellett.
Jiang Jianxiang, a Central South University Emberi Jogi Központjának igazgatója szerint az új generációs emberi jogok és védelmük sokszínűsége a nemzetközi közösség kulturális sokszínűségét tükrözik. Kiemelte, hogy a kínai és az európai emberi jogi intézmények és tudósok közötti mélyebb együttműködés és információcsere révén új, fontos meglátások születhetnek.
A 2015 óta megrendezésre kerülő szeminárium a Kína és Európa közötti mélyreható emberi jogi eszmecserék és együttműködés intézményesített platformja. Az idén nyolcadik alkalommal megrendezett találkozót a Kínai Emberi Jogi Tanulmányok Társasága és a Central South University Emberi Jogi Központjának közreműködésével a Német és Kínai Kulturális Alapítvány, a Münsteri Egyetem és a Nemzetközi Tudományfilozófiai Akadémia szervezte.
