Zsúfolt óvárosok, ködbe burkolózó hegyi ösvények és tűzijátékokkal ragyogó égbolt jellemezték az idei Aranyhetet Kínában. Az október eleji nemzeti ünnep, amely hagyományosan több százmillió embert ösztönöz utazásra, 2025-ben nemcsak a kikapcsolódás, hanem a gazdasági fellendülés időszaka is volt.
Rekordszámú utazás és növekvő turisztikai költés
A kínai Kulturális és Turisztikai Minisztérium adatai szerint az idei, a Közép-Ősz Fesztivállal összevont nyolcnapos szabadság idején 888 millió belföldi utazást regisztráltak – 123 millióval többet, mint tavaly. A turisták összesen 809 milliárd jüant, azaz mintegy 113,8 milliárd amerikai dollárt költöttek, ami több mint 100 milliárdos éves növekedést jelent.
Szakértők szerint az idei Aranyhét ismét bebizonyította, hogy a belföldi fogyasztás továbbra is a kínai gazdaság egyik legerősebb motorja.
Fellendülő beutazó turizmus
Látványosan növekedett a külföldről érkező turisták száma is. A vízumkönnyítések, a határátlépés egyszerűsítése és az idegenek számára is elérhető fizetési rendszerek fejlesztése mind hozzájárultak a rekordhoz.
A Kínai Nemzeti Bevándorlási Hivatal adatai alapján 1,43 millió külföldi lépte át az ország határát a szabadság idején, közülük több mint 535 ezren vízummentesen – ez 46,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
Hunán tartományba főként dél-koreai turisták érkeztek, míg Peking 119 ezer külföldi látogatót fogadott, ami 48 százalékos növekedést jelent. A fővárosban a turisták 1,23 milliárd jüant költöttek.
„A kínai városok teljesen megújultak – több a zöldterület, a modern épület és a turistabarát szolgáltatás” – mondta Kirill Ratnyikov, orosz látogató, aki Sanghajban töltötte az ünnepet.
A kínai kultúra újjászületése
Az Aranyhét idején a kulturális programok és a hagyományőrző események is hatalmas népszerűségnek örvendtek. A Sanghajba látogató turisták papírból kivágott figurákat, Csang’e istennőt ábrázoló díszeket és nyúlalakú lámpásokat csodálhattak meg, míg Anhuj tartományban látványos, olvadt vasból készült tűzijáték-bemutatókat tartottak – egy több évszázados kínai művészeti hagyomány jegyében.
Országszerte több mint 29 ezer kulturális eseményt szerveztek, és a kormány 480 millió jüant különített el a turizmus és a kultúra támogatására.
Zhang Hsziang-jü, a Henan Kulturális és Turisztikai Akadémia kutatója szerint „a turisták egyre inkább az autentikus élményeket keresik – már nem csupán nézelődnek, hanem aktívan részt vesznek a helyi hagyományokban, újra felfedezve Kína kulturális gyökereit”.
Kisvárosok, nagy lehetőségek
Az idei Aranyhét egyik legérdekesebb jelensége a kisebb városok és megyék iránti hatalmas érdeklődés volt. A Fliggy utazási platform adatai szerint a kevésbé ismert úti célokra szóló foglalások akár 200 százalékkal is emelkedtek.
„A vidéki és kisvárosi turizmus mára a kínai utazási piac egyik legfontosabb mozgatórugója lett” – mondta Vu Nan-hszüan, a Huaxia Baiqiang Turisztikai Tanácsadó Központ szakértője. A trendet főként a 18–34 éves korosztály vezeti, akik egyre gyakrabban választják az autós felfedezőutakat az országon belül.
Új fogyasztási hullám és gazdasági optimizmus
Az Aranyhét a szolgáltató- és vendéglátóipar, valamint a kiskereskedelem forgalmát is fellendítette. Az adóhatóság adatai szerint a napi átlagos bevételek 4,5 százalékkal nőttek az előző évhez képest.
A szórakoztatóipar is erős hetet zárt: a kínai mozik összesen 1,83 milliárd jüanos bevételt értek el, elsősorban a hazai filmek sikerének köszönhetően.
Ming Ming, a CITIC Securities vezető közgazdásza szerint az idei Aranyhét nemcsak a belső fogyasztás erejét, hanem a kínai gazdaság rugalmasságát is bizonyította. „A következő hónapokban a kormány a szolgáltatási szektor további reformjaira készül, hogy tovább erősítse a fogyasztói bizalmat” – tette hozzá.
