Az elkövetkező öt évben Kína célja, hogy technológiai ugrással új, innováción alapuló termelőerőket hozzon létre. A stratégia középpontjában az áll, hogy a gazdaság növekedését a legfejlettebb technológiák – az mesterséges intelligenciától a kvantumenergiáig – hajtsák.
Új korszak a kínai gazdaságban – a technológia mint növekedési motor
Peking bejelentette, hogy a 2025 és 2030 közötti időszak egyik legfontosabb célja az úgynevezett „új minőségű termelőerők” kiépítése lesz, vagyis olyan iparágaké, amelyek tudományos és technológiai alapokon nyugszanak. A jövő kulcsterületei közé tartozik a kvantumtechnológia, a biotechnológia, a hidrogén- és fúziós energia, az agy–számítógép interfészek, valamint a 6G kommunikáció.
A kormány ezekben az ágazatokban látja a következő gazdasági növekedési hullám motorjait, amelyeket az erős magánszektor és a kiterjedt ellátási láncok támogatnak majd.
Mesterséges intelligencia és humanoid robotok – az Ipar 5.0 kora
A Gyöngy-folyó deltavidéke, amely Kína egyik legfontosabb ipari központja, ma az ipari forradalom új hullámának élén áll. Olyan vállalatok, mint az EngineAI és az UBTECH, humanoid robotokat fejlesztenek, amelyek képesek az emberekkel együtt dolgozni, és bonyolult, intelligenciát igénylő feladatokat ellátni.
Jelenleg Kínában 10 000 munkásra 470 ipari robot jut, ez a szám azonban a mesterséges intelligencia és az automatizálás gyors fejlődésével tovább fog növekedni. Az országban már több mint 35 000 „okosgyár” működik, amelyek megteremtik a következő ipari korszak alapjait.
Szakértők szerint a mesterséges intelligencia és a gyártás összekapcsolása kulcsfontosságú lesz a fenntartható növekedés és a versenyképesség megőrzése szempontjából.
Agy–számítógép interfészek és kvantumkommunikáció
Kína olyan jövőbe mutató technológiákba fektet be, amelyek néhány éve még csak laboratóriumokban léteztek. A sanghaji NeuroXess cég például fejlett agy–számítógép interfészeket (BCI) tesztel, amelyek lehetővé tehetik az agyak közötti közvetlen kommunikációt. A kutatók selyemfehérjével bevont elektródákat fejlesztettek ki, amelyek növelik az implantátumok biztonságát és élettartamát.
Eközben a hefeii QuantumCTek vállalat a kvantumkommunikáció és a titkosító eszközök miniatürizálása terén ér el áttöréseket. Céljuk olyan, feltörhetetlen kommunikációs rendszerek megalkotása, amelyek a jövőben széles körben alkalmazhatók lesznek.
Innovációs ökoszisztéma és a magánszektor szerepe
A fejlett gyártási bázis, az integrált ellátási láncok és a dinamikus magánszektor révén Kína mára a globális innováció egyik központjává vált. A csúcstechnológiai vállalatok több mint 92 százaléka magántulajdonban van, és az országban már több mint 370 technológiai „unikornis” működik.
Az állam nemcsak pénzügyi támogatással ösztönzi az innovációt, hanem új fogyasztási modelleket is kialakít – például autonóm járművek tesztzónáit, illetve robotvásárlási támogatásokat. Pekingben a „robotutalvány” program akár 250 000 jüanos támogatást kínál a vállalatoknak automatizálási beruházásokhoz.
Kína a jövő felé tart
A mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológia, a biotechnológia és a megújuló energia fejlődése nemcsak a gazdasági hatékonyság növelését szolgálja, hanem egy új, minőségen, innováción és fenntarthatóságon alapuló fejlődési modell kialakítását is.
Ahogy Tao Hu, a NeuroXess alapítója fogalmazott: „Mi mindig a legnehezebb utat választjuk. De ha valaki képes lesz megvalósítani, az mi leszünk.”
