Kína energiatárolási iparága lehet az egyik első és legnagyobb nyertese annak a törekvésnek, amely a mesterséges intelligencia (AI) és az újenergia-szektor szorosabb integrációját célozza. Az elképzelés a következő öt év fejlesztési stratégiájának egyik központi eleme.
A 15. ötéves terv (2026–2030) egyértelműen kijelöli a mesterséges intelligenciát és az újenergia-iparágat mint a gazdasági növekedés két meghatározó hajtóerejét.
„A mesterséges intelligencia kulcsfontosságú eszköz az energiatárolási vállalatok számára ahhoz, hogy technológiai vezető szerepet érjenek el és maximalizálják megtérülésüket” – mondta Lyu Zhe, a vezető kínai energiatárolási vállalat, a Beijing HyperStrong Technology Co., Ltd. alelnöke. Hozzátette: a versenyképesség megőrzéséhez és további erősítéséhez az AI alkalmazása ma már elengedhetetlen.
A kutatás-fejlesztéstől egészen az üzemeltetésig és karbantartásig a mesterséges intelligencia az energiatárolási iparág teljes értékláncában növeli a hatékonyságot.
A kutatás-fejlesztés területén az AI alapjaiban alakítja át a hagyományos, próbálkozásokra épülő fejlesztési módszereket. A prediktív modelleknek köszönhetően az energiatárolási anyagok fejlesztési ciklusa évekről akár néhány hónapra is lerövidülhet.
Lyu Zhe szerint nemcsak az akkumulátorok alapanyagainak fejlesztése gyorsul fel, hanem a rendszerintegrációs technológiák is jelentős fejlődésen mennek keresztül.
„A mesterséges intelligencia képes elemezni az üzemeltetési adatokat, és feltárni azokat a területeket, ahol további fejlesztések szükségesek. A tesztelési és hitelesítési folyamatokban szintén hozzájárul a költségek csökkentéséhez és a hatékonyság növeléséhez” – hangsúlyozta.
Az AI előnyei különösen látványosan jelentkeznek az üzemeltetés és karbantartás során. Az egyik legfontosabb haszna, hogy jelentősen csökkenti a meghibásodások számát. Minél kevesebb a nem tervezett leállás, annál hosszabb ideig működhetnek az energiatároló rendszerek, ami közvetlenül növeli a bevételeket.
A hagyományos biztonsági felügyeleti rendszerek jellemzően előre meghatározott riasztási küszöbértékekre épülnek, így gyakran csak akkor jeleznek, amikor a probléma már kialakulóban van. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia mélytanulási algoritmusok segítségével már az akkumulátorok hőmegfutása előtt képes felismerni a rejtett kockázati jeleket, így jóval korábbi figyelmeztetést ad.
Erre jó példa a CATL által fejlesztett TENER Smart Storage platform, amely akár hét nappal a meghibásodás előtt képes figyelmeztetést küldeni, miközben a karbantartó szakemberek számára öt percen belül elvégzi a hibák elemzését.
A HyperStrong felhőalapú rendszere ennél is korábban, akár 3–21 nappal előre képes jelezni a várható problémákat, miközben a vállalat szerint a hibadiagnosztika pontossága eléri a 99,7 százalékot.
A mesterséges intelligencia másik jelentős bevételnövelő alkalmazási területe a villamosenergia-kereskedelem.
Az alapelv egyszerű: a rendszer a villamos energia árának folyamatos változásai alapján határozza meg, mikor érdemes tölteni, illetve kisütni az energiatárolókat. A nagyméretű AI-modellek egyszerre veszik figyelembe a megújuló energiaforrások termelését, az időjárási viszonyokat, a hálózati terhelést és a piaci árakat, hogy előre jelezzék az ármozgásokat és optimalizálják a működési stratégiát.
A kelet-kínai Santung tartományban, Pincsou városában működő Envision intelligens energiatároló állomásán egy AI-alapú kereskedelmi rendszer már 95 százalékos pontossággal képes előre jelezni a csúcs- és völgyidőszaki villamosenergia-árak közötti különbséget.
A Trina Solar rendszere ezzel párhuzamosan 15 percenként optimalizálja a töltési és kisütési stratégiákat, aminek eredményeként a vállalat szerint az energiaátalakítás hatékonysága 1,5 százalékkal javult.
A mesterséges intelligencia egyik legnagyobb lehetősége az energiatárolás számára a számítási kapacitás és a villamosenergia-ellátás összehangolása.
A 2026-os év ebből a szempontból fordulópontot jelenthet, hiszen az elképzelés a koncepcionális szintről a gyakorlati megvalósítás fázisába lép. Ezt Kína idei szakpolitikai döntései is egyértelműen jelzik.
A márciusban közzétett kormányzati munkajelentés új, hiperméretű mesterségesintelligencia-központok létrehozását, valamint a számítási kapacitás és az energiaellátás összehangolt fejlesztését sürgeti.
A 15. ötéves terv emellett kiemeli a zöldenergia és a számítási infrastruktúra összehangolt kiépítésének fontosságát, míg az új energiarendszer fejlesztésére vonatkozó program külön hangsúlyozza a nagy adatközpontok és AI-rendszerek magas színvonalú villamosenergia-ellátásának biztosítását.
A mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok energiaigénye rendkívül ingadozó, és rövid idő alatt is jelentős teljesítménycsúcsok alakulhatnak ki, amelyeket a hagyományos szünetmentes tápegységek már nehezen tudnak kezelni.
Ebben az energiatároló rendszerek pufferként működhetnek, miközben lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az adatközpontok kihasználják a csúcs- és völgyidőszaki áramárak közötti különbségeket, így jelentősen csökkentsék villamosenergia-költségeiket.
A Xinhua hírügynökség által idézett China Galaxy Securities elemzése szerint 2030-ra a kínai adatközpontok villamosenergia-fogyasztása meghaladja a 700 milliárd kilowattórát, ami az ország teljes áramfogyasztásának több mint 5 százalékát teszi majd ki.
Ez az energiatárolási vállalatok számára rendkívül jelentős piaci lehetőséget jelent.
A számítási kapacitás és az energiaellátás összehangolása új megközelítést hozhat a zöldenergia hasznosításában is.
A hangsúly fokozatosan áttevődhet a „zöld villamos energia értékesítéséről” az úgynevezett „tokenek értékesítésére”. Ennek megfelelően a GCL Energy Technology Co., Ltd. bejelentette, hogy felgyorsítja átalakulását tokenkereskedelmi szolgáltatóvá. A vállalat teljes körű szolgáltatásokat kíván nyújtani a fizikai infrastruktúrától és a heterogén számítási kapacitás bérbeadásától kezdve egészen a testre szabott intelligens számítási megoldásokig.
A számítási kapacitás és az energiaellátás összehangolása nem csupán üzleti lehetőség, hanem Kína hosszú távú stratégiai céljainak is fontos eleme.
A mesterséges intelligencia napjaink tudományos és technológiai forradalmának, valamint az ipari átalakulásnak egyik meghatározó hajtóereje. Amennyiben Kína képes lesz az újenergia-iparban megszerzett előnyeit a mesterséges intelligencia fejlesztésében is kamatoztatni, az jelentősen felgyorsíthatja a két terület integrált fejlődését.
„Csak akkor tudja Kína valódi versenyelőnnyé alakítani energia- és villamosenergia-kapacitását az AI-iparban, ha a hazai fejlesztésű nagy nyelvi modellek innovációs erejét ötvözi a stabil villamosenergia-ellátással, különösen a bőséges tisztaenergia-kapacitással” – fogalmazott Ding Zhaohao, az Észak-kínai Villamosenergia-egyetem professzora egy márciusi televíziós interjúban.
