Kína gyorsvasút-hálózata az ország gazdasági erejének, gyors modernizációjának, fejlődő technológiai képességeinek és növekvő jólétének szimbólumává vált 2008-as megnyitása óta, és mára a világ legnagyobb ilyen hálózata – jelentette a CNN.
A gyorsvasút-hálózat nem csupán a hatalmas kiterjedésű országos piac integrációját segíti, de Kína új fejlesztési filozófiájának kulcskoncepcióját, a régiók közötti koordinált fejlesztést is tükrözi – idézte a CNN Olivia Cheungot, a Londoni Egyetem Kínai Intézetének kutatóját.
A Kínai Államvasutak adatai szerint az ország gyorsvasút-hálózata 2020 végére közel 38 ezer km-es volt, ez jelenleg a világ leghosszabb ilyen vasúti hálózata.
A több vonalon akár óránkénti 350 kilométeres csúcssebességet is elérő hálózat Kína valamennyi nagyobb nagyvárosát eléri, és ma már nem csupán egy gyors belföldi utazási mód.
Egy augusztusban kiadott fejlesztési vázlat szerint Kína 2035-ig közel kétszeresére, 70 ezer km-re bővítené a hálózatot.
A CNN jelentése megjegyzi, hogy a kínai vasútmérnökök sikeresen leküzdötték az ország puszta méretéből és rendkívül változatos földrajzából és éghajlatából adódó hihetetlen nehézségeket.
„A sokszor fagyos északi Harbintól a Gyöngy-folyó deltájának szinte trópusi páratartalmáig, a Góbi-sivatagot átszelő 1776 km-es Lancsou–Urumqi vonalon át a kínai mérnökök igen gyorsan kiterjedt ismeretekre tettek szert abban, hogyan lehet elvezetni a vasutat az útjukban álló terep felett, alatt vagy azon keresztül“ – írja a CNN.
Kína a világon az elsők között vezetett be olyan új technológiákat, mint az autonóm (vezető nélküli) vonatok, amelyek a 2022-es pekingi téli olimpiára épült 174 km-es Peking–Csangcsiakou vonalon közlekednek, vagy a fejlett irányítási és jelzőtechnológia.
