Sikeresen landolt a Mars felszínén a kínai Csu-zsung marsjáró

A kínai Csu-zsung (Zhurong) rover a terveknek megfelelően megkezdte felderítési feladatait a Mars felszínén. Dr. David Flannery, a Queenslandi Műszaki Egyetem (QUT) munkatársa a Xinhua Hírügynökségnek adott interjújában elmondta, hogy a marsjáró sikeres leszállása előkészíti az utat a további kutatásokhoz és segít a tudósoknak abban, hogy minél több információt gyűjthessenek a vörös bolygóról.

“Úgy gondolom, hogy ez egy rendkívül izgalmas eredmény és a küldetés céljai tükrözik a nemzetközi bolygótudományi közösség céljait” – fejtette ki az interjúban az ausztrál űrkutató.

A NASA Mars 2020 Mission Science Team tagjaként Flannery hozzátette még azt is, hogy a Marson való landolás egy rendkívül nehéz és komplex művelet, mivel számos technológiai akadályt kell közben leküzdeni. A sikeres landoláshoz elengedhetetlen a leszállórendszerek összehangolt működtetése.

„Bizonyos értelemben ez a küldetés egy technológiai demonstráció, amely utat nyit több jövőbeni Mars küldetésnek is” – mondta.

A Mars-keringőből, egy leszálló egységből és egy marsjáróból álló kínai Tianwen-1 szonda tavaly júliusban indult útjára, és május 15-én sikeresen landol a Mars északi féltekéjén. A Csu-zsung rover feladata ősi mikrobiológiai életnyomok felkutatása, a légkör és a talaj vizsgálata lesz.

Flannery elmondta, hogy a marsjáró néhány rendkívül izgalmas mérési eszközzel rendelkezik, többek között egy speciális lézeres spektroszkóppal, amely lehetővé teszi a kutatók számára, hogy több méter távolságból lézert lőjenek egy kőzetre és elemezzék annak összetételét.

A marsjáró fel van szerelve egy magnetométerrel is, amely az űrkutatás egyik, a mágneses tér mérésére használt műszere. Egy speciális radar segítségével a kutatók a Mars talajszerkezetéről is értékes információkat gyűjthetnek.

Flannery “egy rendkívül ambiciózus tudományos küldetésnek” nevezve Kína Mars misszióját, amely segít a tudósoknak abban, hogy jobban megértsék a vörös bolygó működését.

A Mars sok milliárd évvel ezelőtt jobban hasonlított a Földhöz, melegebb, nedvesebb és lakhatóbb környezet volt, mint napjainkban. Ez a küldetés segíthet megválaszolni néhány igazán fontos kérdést. Milyen volt a Mars régebben? Létezett valaha élet ezen a bolygón?

„Minél több kutatást tudunk végezni és minél több űrügynökség vesz részt a küldetésekben, annál tisztább képet kapunk a Mars múltjáról és jelenéről. Ezért nagyon fontos a nemzetközi szintű együttműködés” – mondta Flannery.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük