Négy évtizeddel az akvakultúra görögországi bevezetése után az ország ma piacvezető, az Európai Unión belüli halgazdálkodásban és aktívan vizsgálja a halászati termékeinek Kínában történő értékesítésének lehetőségeit, – mondta Yannis Pelekanakis, a Hellén Akvakultúra Termelői Szervezetének (HAPO) európai ügyekért felelős vezetője.
„A teljes akvakultúra – termelés (kagyló és hal) tekintetében Görögország a negyedik helyen áll az EU – ban volumen szerint, és a második helyen érték szerint” – mondta Pelekanakis a Xinhua -nak egy nemrégiben adott interjújában, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által közzétett számokra hivatkozva.
„Ha halgazdálkodásról van szó – főként (tengeri) sügérről és (tengeri) keszegről – Görögország az első helyen áll mind mennyiségben, mind értékben, mivel az EU – ban termelt összes sügér és keszeg körülbelül 60 százalékát adja”
A haltenyésztés az egyik fő akvakultúrális – tevékenység Görögországban. Jelenleg 60 egynéhány vállalat, főként családi tulajdonú kis- és középvállalkozás (kkv-k) van országszerte, amelyek mintegy 300 halgazdaságot működtetnek. Az elmúlt években, Görögországban évente 110 000–120 000 tonna sügért és keszeget tenyésztettek. Tavaly, a COVID-19 világjárvány megrázkódtatása ellenére, a termelés elérte a 120 000 tonnát, értéke 545 millió euró, és ezek a számok várhatóan növekedni fognak a következő években.
A HAPO várakozása szerint 2030 végére ez a szám eléri a 170 000 tonnát – mondta Pelekanakis. A 2016 – ban alapított HAPO jelenleg 23 tagot számlál, akiknek termelése Görögország teljes halgazdálkodási teljesítményének mintegy 85 százalékát teszi ki. A szervezet fő célkitűzései között szerepel a görög akvakultúrához kapcsolódó termékek nemzeti identitásának kialakítása és népszerűsítése, kiváló minőségük és versenyelőnyeik alapján – jegyezte meg.
A görög sügér- és keszegtermelők elsősorban az EU -ban, de az Egyesült Államokban, a Közel – Keleten és Ázsiában is értékesítik halaikat. „Évente termelésünk majdnem 80 százalékát 42 országba exportálják, a fennmaradó 20 százalékot pedig Görögországban értékesítik. 2020 -ban mintegy 92 000 tonna tengeri sügért és tengeri keszeget exportáltunk 462 millió euró értékben” – mondta Pelekanakis.
A görög tenger gyümölcseit szállítók készen állnak arra, hogy megvizsgálják a kínai értékesítés növelésének kilátásait. Jelenleg csak kis mennyiségben árulnak ott tengeri keszeget.
Nagy figyelmet fordítanak Kínára, mivel az a halászati termékek meghatározó szereplője, termelője, fogyasztója és kereskedője – mondta Pelekanakis.
„Ez egy hatalmas piac, és úgy gondoljuk, hogy van lehetőségünk, amelyet szeretnénk feltárni ” – mondta.
