A kínai és az európai vezetők a tervek szerint szerdán bejelentették közös beruházási megállapodásokról szóló tárgyalások befejezését és szakértői szemmel nézve, a szerződés „mindkét fél számára előnyös.”
A párizsi székhelyű, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet gazdasági osztályának kínai irodáját vezető Molnár Margit, azt mondta, hogy ez „mindenképpen win-win” egyezség született a két gazdaság között, amelyek már nem csak a kereskedelemben, hanem a befektetésekben is támaszkodnak egymásra.
Kína számára eggyel nagyobb külföldi befektető, az Európai Unió (EU) egyre fontosabb célponttá válik, mondta a közgazdász. Hozzátette, hogy “ez a befektetési szerződés, amelynek alapelve a kölcsönösség, kedvezőbb környezetet teremt az EU-ban élő kínai befektetők számára”, közben pedig az uniós vállalatok is a kínai cégekkel egyenlő versenyfeltételekkel fognak találkozni Kínában.
A megbeszélés lezárása után a Kínai Kereskedelmi Minisztérium szerdán kijelentette, hogy a szerződés több befektetési lehetőséget kínál mindkét fél vállalatai számára, és jobb üzleti környezetet biztosít azáltal, hogy magas szintű piacra jutási kötelezettségeket vállal és magas szintű tisztességes versenyszabályokat fogad el.
Molnár szerint „a támogatások nagyobb átláthatósága megnyitja a piacokat a kínai vállalatok számára is, ha a piacok biztosítják, hogy a versenyképesség nem a támogatások miatt van (…) Ezen kívül a kínai piac néhány nyitási intézkedése hatékonyságnövelő versenyt hoz létre, és behozza az európai unióban még nem ismert know-how tudást.” Megjegyezte, hogy a külföldi befektetők magánkórházai például lerövidíthetik az állami kórházakban a sorban állás idejét, és emelhetik a egészségügyi dolgozók fizetését is.
Az uniós cégekkel kapcsolatban Molnár azt mondta, a szerződés segít majd nekik megerősíteni pozíciójukat a kínai piacon, mivel „több iparágban már nem kell majd eleget tenniük a közös vállalkozás követelményeinek. Ide tartozik például a reklámipar, az ingatlanipar, a környezetvédelmi szolgáltatások, a magánkórházak, vagy az autóipar.”
A szakértő azt is megjegyezte, hogy a két fő globális szereplő elkötelezettsége az egymásba történő befektetés megkönnyítése iránt több csatornán keresztül előnyöket jelent más gazdaságoknak is.
Molnár szerint „a beruházások előtt álló akadályok elhárítása csökkenti a tranzakciós költségeket és növeli a hatékonyságot, míg a több külföldi közvetlen befektetés fokozza a versenyt, ismét növelve a piacok hatékonyságát. Ez a fogyasztók számára is előnyös, ami további erőteljes növekedéshez vezethet (…) Így közvetve a harmadik országok is profitálhatnak a kibővített piacokból.”
Molnár hozzátette, hogy mivel „a szerződés tartalmának egy része a gyártáshoz kapcsolódik, ideértve az autóipart is, amely a globális értékláncok mentén, sok helyen nagyon sok szegmensre oszlik. Így az értékláncok résztvevői is mindannyian részesülhetnek a megnövekedett termelésből.”
A szakértő azt is kiemelte, hogy figyelembe véve a közelmúltbeli liberalizációs hullámot a közvetlen külföldi befektetések területén Kínában, a most kötött beruházási szerződés további lépés lesz egy szabadabb piac felé, „kizárólag az uniós vállalatok számára, amelyeknek így versenyelőnyük lesz a kínai piacon.” Molnár szerint ez egy “újabb szerződési hullámot indíthat el, amennyiben más piaci versenyzők is ugyanezt a bánásmódot szeretnék kapni.”
