Ha beleolvasunk kínai költészet klasszikusaiba, számtalan verset találhatunk a kókuszrost esőkabátról. A régi időkben a vidéki területeken általánosan használt ruhadarab a széltől és az esőtől egyaránt megvéd. Az idők változásával a nejlon esőkabátok és az esernyők megjelenése miatt ez az elmaradhatatlan esőfelszerelés fokozatosan eltűnt. De az emberek fejéből nem tűnt el. Különösen nem tűnt el a fejéből egy a nyolcvanas években Linji városában született hölgynek, aki megőrizte a nagymamájától örökölt tudást, sőt innovációval új életet adott neki. Ő Tang Hongjan.
„Linshu megyében nagy múltra tekint vissza a kókuszrost esőkabát szövés, és régebben szinte minden faluban voltak olyan kézművesek, akik tudtak kókuszrostból esőkabátot szőni, aztán ez a tudás fokozatosan eltűnt. Ezt nem hagyhattam”.- mondja Tang
A kókuszrost esőkabát gyártási folyamata bonyolult. Az anyagok előkészítésétől a befejezésig több tucat folyamat van. Ügyességtől függően három-hétnap alatt lehet egyetlen darabot elkészíteni. ” – meséli Tang miközben éppen egy kabátot szőtt, kezében a kialakuló ruhadarab szinte táncolt.
Egy erős és tartós kókuszháncs esőkabát szövéséhez a gallérdörzsölés és a kötélkötés, a gallérfonás,, a fűkötés, a fűfelosztás, az átkötés és még rengeteg lépés szükségesek. A ruhadarab szövésekor egyik csomót össze kell kötni a másikkal és egymás után.
Néhány új elemet innovatív módon beépítettünk a kókuszrost esőkabát szövési folyamatába, hogy szebbé és díszesebbé tegyük, így már nem csak esőfelszerelés lesz a szél és eső visszaszorítására, hanem egy divatos népművészeti termék is.” mondja büszkén Tang.
